Az "ősi gyökereket" felidézve Zentai Péter László nyilatkozatában  arra emlékeztetett, hogy annak idején Frankfurt egyik külvárosában működött Gutenberg, s ahogy a kézzel írottak mellett megjelentek az első nyomtatott könyvek, a Majna-parti város központjában rögtön megkezdődött azok kereskedelme is.  

A hivatalos vásár azonban 1949-ben kezdődött, s különösen az elmúlt 25 évben a legjelentősebb nemzetközi könyvvásár lett. Döntően meghatározza az elkövetkező időszak világméretű könyvkiadási trendjeit, s ebből fakad az a  mondás, hogy aki nincs ott Frankfurtban, az nincs is. A jelenlét ezért egyfajta élet-halál kérdés, s Zentai Péter László szerint ez a frankfurti könyvvásár valódi súlya és jelentősége.

Az idei vásár középpontjában ezáltal is a digitalizálás, illetve az elektronikus könyvek állnak, sőt az MKKE igazgatója szerint még nagyobb hangsúllyal, mint a korábbi években.  Emlékeztetett arra, hogy a nem papíralapú könyveknek a kilencvenes évek közepén volt egy feltörekvő reneszánsza, amikor először jelentek meg önálló kiállításon, s akkor terjedt el a "Sorry Mr. Gutenberg" jelszava. Azután átmenetileg visszaszorultak,  de az elmúlt években ismét fordult a kocka, ami elsősorban az úgynevezett hangoskönyveknek köszönhető. Különösen Németországban rendkívül népszerűek lettek, s mindez ismét fellendítette az elektronikus módon szerkesztett, s digitálisan terjesztett könyvek piacát.  Ezt bizonyítja, hogy Frankfurtban az összes kiállítandó termék mintegy 30 százaléka digitális könyv, illetve hangoskönyv lesz.

A magyar részvétellel kapcsolatban az MKKE igazgatója mindenekelőtt annak filozófiájáról beszélt.  Szavai szerint az elmúlt tíz évben látványosan beigazolódott, hogy a kortárs magyar irodalom  európai-, illetve világhírnévre vezető útja német nyelvterületen keresztül vezet. A magyar irodalomnak rendkívül nagy a presztízse Németországban. Az 1990-es évek vége óta - amikor elsőként Márai indult el a német piacon, majd Kertész Imre aratta első sikerét -  a magyar írók  gyakorlatilag minden díjat megkaptak Európában, ami az irodalom terén adható. S a németek a fiatalabb generáció tagjai közül is folyamatosan, szinte minden esztendőben  felfedeznek maguknak  egy-egy újabb szerzőt, köztük Darvasi Lászlót, Bartis Attilát, Dragomán Györgyöt. A magyar nemzeti standon pedig most bemutatkoznak a legfiatalabbak is, így Harcos Bálint, Kemény István és Kalász Orsolya.  
 
A magyar stand  válogatást nyújt a magyar  anyanyelvű könyvtermésből, így határon túli könyvekből is. Igyekszik bemutatni azt is, hogy a magyar könyvkiadás nemcsak irodalomból, hanem szakkönyvekből, lexikonokból, néprajzi kötetekből, valamint művészeti és építészeti könyvekből is áll.

Az idei könyvvásár díszvendége Törökország. Zentai Péter László szerint ennek jelentősége nemcsak irodalmi, hanem politikai is. Németországban ugyanis olyan méretű a török népesség, hogy egyfajta "második Törökországot" jelent. Azaz a török irodalom, illetve kultúra  bemutatkozása egyben német politikai érdek is.  Mindezzel kapcsolatban Zentai Péter László arra is emlékeztetett: a német kulturális  közvéleménynek, illetve irodalmi életnek döntő szerepe volt abban, hogy  a világhírű török író, Orhan Pamuk 2006-ban irodalmi Nobel-díjas lett. Ezért ha Orhan Pamuk Frankfurtban a jövő héten a megnyitót tartja, nem véletlenül mondják majd azt, hogy "hazai pályán" beszél - jelentette ki az MTI-nek az MKKE igazgatója.