Az Emmi átalakításáról tartott tájékoztatón a tárcavezető elmondta: az együttműködés terén L. Simon László és közte mutatkozó véleménykülönbség vezetett a kulturális államtitkár leváltásához.

A miniszter azonban hangsúlyozta: nagyra értékeli L. Simon László személyét és munkáját, ezért is javasolta őt az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának élére.
  
L. Simon László közölte: továbbra is ellátja a Nemzeti Kulturális Alap alelnöki tisztségét.
  

L. Simon nem erre számított

L. Simon László köszönetet mondott azért, hogy nyolc hónapig irányíthatta az államtitkárságot, noha elismerte, kinevezésekor nem ennyi időre készült.

"Nem a Magyar Művészeti Akadémia volt a köztünk meglévő véleménykülönbség oka" - hangsúlyozta, hozzátéve: "nem szakmai okokból távozom, miniszter úr és köztem habitusbeli különbség van".
   
A Nemzeti Kulturális Alap alelnöki tisztségét továbbra is ellátó kultúrpolitikus kiemelte, hogy továbbra is a kormánykoalíció sikeréért fog munkálkodni azzal a Halász Jánossal is, akivel csaknem egy évtizede dolgozik együtt.
   
Az államtitkárság élén elért legfontosabb eredmények közül L. Simon László kiemelte többek között az új közgyűjteményi törvény elfogadását, a vidéki kulturális intézményrendszer sikeres átalakítását, az uniós forrásokból megvalósuló múzeumi beruházásokat, a városligeti múzeumi negyedről szóló kormányhatározat megszületését, az összes megyei levéltárat is integráló Magyar Nemzeti Levéltár létrehozását és finanszírozásnak növelését, a Magyar Művelődési Intézet átalakítását, valamint az artmozik helyzetének megoldását.
      

Halász János első nyilatkozata

Halász János elmondta, hogy Magyarország megújulásakor nagyon fontos szerepe van a kulturális intézményrendszer megújulásának. A területen elindult munkát folytatni akarja, együttműködve Balog Zoltánnal, államtitkár kollégáival és más tárcákkal, valamint az intézményesült civil szervezetekkel.
   
Halász János újságírói kérdésre válaszolva közölte: jó viszonyban van Fekete Györggyel, az MMA elnökével és helyesnek tartja a Műcsarnok tulajdonjogának átadását a művészeti akadémia számára.

Mint elmondta, az Emmi által benyújtott törvénymódosítás egyelőre nem szól arról, hogy az MMA egyetértési jogot kapna a Műcsarnokot működtető nonprofit kft. irányításában, "amikor erről szólni kell, azt mindenkivel közölni fogjuk időben" - fogalmazott.
   
Halász János az MTI-nek arra a kérdésére, hogy támogatja-e a kulturális intézményvezetői pályázati rendszer L. Simon László által felvetett átalakítását, elmondta: még folyik a kérdés megvitatása a frakcióban és sokkal tágabb körben a kulturális élet szereplőivel is. Az államtitkár emlékeztetett: tavaly nyáron maga is az L. Simon Lászlóéhoz hasonló törvénymódosítást készült beterjeszteni.

Halász János életrajza

Halász János 1963. május 11-én született a Szolnok megyei Cibakházán.
  
1981-ben a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban érettségizett, majd 1982 és 1987 között elvégezte a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) Természettudományi Karán a matematikus szakot. 1989-ben a Magyar Művelődési Intézetben közösségfejlesztő oklevelet kapott. 1996-ban a KLTE Bölcsészettudományi Karán művelődési és felnőttképzési menedzseri oklevelet szerzett.
   
1987-ben a debreceni Mezon Ifjúsági Irodánál helyezkedett el. 1990-től az Újkerti Közösségi Ház munkatársa, majd igazgatója volt. 1993-tól a KLTE (2000-től Debreceni Egyetem) Bölcsészettudományi Karának vendégoktatója.
   
1993-tól 2002-ig a derecskei Városi Jóléti Szolgálat Alapítvány igazgatójaként dolgozott. 1992-1996 között az első debreceni közösségi rádió, a Szóla Rádió Alapítvány elnöke, 1997-1998-ban a Nonprofit Humánszolgáltatók Országos Szövetsége Etikai Bizottságának tagja volt.
   
Az 1995-ös időközi önkormányzati választáson a debreceni közgyűlés tagjává választották. Az oktatási és a kulturális bizottságban dolgozott.
   
1998 óta Debrecen országgyűlési képviselője, mandátumát egyéni kerületben nyerte el a későbbi választásokon is. A parlamentben 2000-ig a Fidesz-frakció etikai bizottságának elnöke, 2000-2002-ben frakciószóvivő és helyettes frakcióvezető, 2003-tól újra frakcióvezető-helyettes, frakciószóvivő, valamint a kulturális kabinet vezetője volt. 2006 májusától a parlament kulturális és sajtóbizottságának alelnöki, egyben a Fidesz frakcióvezető-helyettesi tisztségét töltötte be.
   
2000 és 2003 között elnöke volt az Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Tanácsnak, 2000-2002-ben pedig a Tisza-tavi Regionális Idegenforgalmi Bizottságnak. 2002-ben januártól májusig a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) politikai államtitkáraként tevékenykedett.
   
A parlamenti képviselőség mellett 2006 októberében önkormányzati képviselőnek is megválasztották. 2010-ig Debrecen Megyei Jogú Város kulturális ügyekért felelős alpolgármestere volt.
   
Halász János 2010 júniusa óta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, majd annak jogutódja, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára volt.