irodalom
2013. 02. 12.
Nem olvasnak
Sem a hagyományos papír alapú, sem az elektronikus könyv nem hozza lázba a fiatalokat: a tízen- és huszonévesek 28 százaléka egyáltalán nem olvas könyveket, napi rendszerességgel pedig csak a korosztály hét százaléka vesz kötetet a kezébe.
Az Ipsos által fiatal felnőttek fogyasztási szokásait vizsgált felméréséből kiderül, hogy a résztvevők 28 százaléka soha nem olvas könyvet, további 35 százalék is csupán ritkábban, mint havonta vesz kézbe olvasnivalót. Így a 18-25 éves korosztályról elmondható, hogy csaknem kétharmaduk lényegében a könyvektől függetlenül éli az életét - mutat rá a kutatás beszámolója.
Leginkább a szakmunkás végzettségűek vannak távol a szépirodalomtól: 82 százalékuk lényegében nem, vagy alig olvas, az alacsonyabb végzettségűeknél 71, az érettségizetteknél 52, a diplomásoknál 18 százalék azok aránya, akik ritkán vagy soha nem forgatnak könyvet.
Az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezőkön kívül még a férfiak és a falvakban élők körében magas (69 illetve 76 százalékos) a könyvolvasást nélkülözők aránya.
A fiatal felnőttek csupán hét százalékánál nem telhet el nap olvasás nélkül, a szakmunkás képzettségűeknek csak egy, az alapfokú végzettségűeknek négy százaléka lapoz bele naponta valamilyen kötetbe, az érettségizettek körében 10 százalékos ez az arány és a felsőfokú végzettségűeknél is csak 14 százalék.
A konkrét olvasottsági lista elején a Harry Potter-könyvek állnak (a fiatalok öt százaléka említette), ezt Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye és az Alkonyat bestseller-sorozat követi.
A fiatalok legtöbbje arra hivatkozik, hogy a hétköznapi teendők sorába nem fér bele az olvasás, ezt a 20 év feletti, már dolgozó korosztály említi leginkább. A megkérdezettek 31 százaléka a könyvek magas árával indokolja, hogy nem olvas többet, de sokan (45 százalék) bevallják, hogy egyszerűen nem érdekli őket ez az elfoglaltság. Az alacsonyabb státuszú, tizenéves fiatalokra jellemzőbb, hogy úgy érzik, fontosabb dolgok is vannak az életben az olvasásnál, és vannak, akik egyszerűen felesleges időtöltésnek érzik.
A papír alapú, hagyományos könyvek mellett az elektronikus könyvolvasó sem népszerűbb a fiatalok körében: a megkérdezettek csupán két százaléka rendelkezik ezzel a technikai eszközzel és hét százalék gondolt arra, hogy vásároljon ilyet magának. A korosztály harmada azt feltételezi, hogy előbb-utóbb az e-könyvek gyakoribbak lesznek, mint a papírra nyomtatottak, de a fiatalok fele ezt nem tartja valószínűnek. Akik már rendelkeznek könyvolvasóval, hajlanak arra az álláspontra, hogy az e-könyveké a jövő.
A jelenlegi felmérés a 15-25 év közöttieket reprezentáló 500 fő személyes módon történő megkérdezésével zajlott.
Leginkább a szakmunkás végzettségűek vannak távol a szépirodalomtól: 82 százalékuk lényegében nem, vagy alig olvas, az alacsonyabb végzettségűeknél 71, az érettségizetteknél 52, a diplomásoknál 18 százalék azok aránya, akik ritkán vagy soha nem forgatnak könyvet.
Az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezőkön kívül még a férfiak és a falvakban élők körében magas (69 illetve 76 százalékos) a könyvolvasást nélkülözők aránya.
A fiatal felnőttek csupán hét százalékánál nem telhet el nap olvasás nélkül, a szakmunkás képzettségűeknek csak egy, az alapfokú végzettségűeknek négy százaléka lapoz bele naponta valamilyen kötetbe, az érettségizettek körében 10 százalékos ez az arány és a felsőfokú végzettségűeknél is csak 14 százalék.
A konkrét olvasottsági lista elején a Harry Potter-könyvek állnak (a fiatalok öt százaléka említette), ezt Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye és az Alkonyat bestseller-sorozat követi.
A fiatalok legtöbbje arra hivatkozik, hogy a hétköznapi teendők sorába nem fér bele az olvasás, ezt a 20 év feletti, már dolgozó korosztály említi leginkább. A megkérdezettek 31 százaléka a könyvek magas árával indokolja, hogy nem olvas többet, de sokan (45 százalék) bevallják, hogy egyszerűen nem érdekli őket ez az elfoglaltság. Az alacsonyabb státuszú, tizenéves fiatalokra jellemzőbb, hogy úgy érzik, fontosabb dolgok is vannak az életben az olvasásnál, és vannak, akik egyszerűen felesleges időtöltésnek érzik.
A papír alapú, hagyományos könyvek mellett az elektronikus könyvolvasó sem népszerűbb a fiatalok körében: a megkérdezettek csupán két százaléka rendelkezik ezzel a technikai eszközzel és hét százalék gondolt arra, hogy vásároljon ilyet magának. A korosztály harmada azt feltételezi, hogy előbb-utóbb az e-könyvek gyakoribbak lesznek, mint a papírra nyomtatottak, de a fiatalok fele ezt nem tartja valószínűnek. Akik már rendelkeznek könyvolvasóval, hajlanak arra az álláspontra, hogy az e-könyveké a jövő.
A jelenlegi felmérés a 15-25 év közöttieket reprezentáló 500 fő személyes módon történő megkérdezésével zajlott.
További írások a rovatból
Megjelent a szerző emlékiratainak folytatása, A másik egy