A német filmművészet egyik legmeghatározóbb és legellentmondásosabb alakjának, Rainer Werner Fassbindernek 14 alkotása, köztük a majdnem 16 órás Berlin Alexanderplatz című film lesz látható a szombaton kezdődő, három budapesti moziban zajló filmfesztiválon. 

Az Uránia Nemzeti Filmszínházban két nyolc órás szekcióban látható a Berlin Alexanderplatz című film, a vetítés különlegességét az adja, hogy ezidáig csak televízióban volt látható a filmsorozat - mondta el Potyondi Rita Linda, a szervező Cirkofilm sajtóreferense az MTI-nek. Az Alfred Döblin regényéből 1979-ben és 1980-ban készült tévéfilm-sorozatot a közelmúltban digitalizálta kockáról kockára, majd hívta elő 35 millimétere, tehát a moziszabványnak megfelelő kópiára a jogtulajdonos német forgalmazó.

A fesztivált, amely a filmmé alakított tévésorozat szombati és vasárnapi vetítésével indul, a szervezők a nemrégiben elhunyt festőművész, El Kazovszkij emlékének szentelték - Potyondi Rita Linda elmondása szerint azért, mert Fassbinder a képzőművész kedvenc filmrendezője volt.

A Budapesti Őszi Fesztivál keretein belül megvalósuló vetítéssorozat legfőbb célja a hiánypótlás: a fiatalon elhunyt rendező munkáit csak elvétve vagy egyáltalán nem látni a magyar filmszínházakban - tette hozzá a szervező. A német "újfilm" mozgalomszerű irányzatához tartozó, rendkívül termékeny alkotó munkássága a mai napig érezteti hatását a világ filmművészetében.

Az Uránia mellett a Cirko-Gejzírben és a Kino (volt Szindbád) moziban zajló programban Fassbinder olyan híres alkotásai szerepelnek, mint a Petra von Kant keserű könnyei című filmdráma, a Maria Braun házassága vagy a Lili Marleen című alkotás, amelynek forgatókönyve Lale Andersen német bárénekesnő önéletrajzi regényének egy részletét dolgozza fel. A címadó Lili Marleeen című dalt maradandó világsikerré Marlene Dietrich tette. Mindhárom filmben szerepel Fassbinder egyik kedvenc színésznője, Hanna Schygulla.

Az október 19-ig tartó Fassbinder-sorozat keretében bemutatják még a München egyik elővárosában játszódó Vendégmunkás című, 1969-ben készült fekete-fehér filmdrámát is, amelynek címszereplőjét, az előítéletek áldozatává váló görög vendégmunkást maga Fassbinder kelti életre. Emellett szerepel a programban a hasonló témát feldolgozó A félelem megeszi a lelket, a Miért lett R. úr ámokfutó?, A dögvész istenei, A szabadság ököljoga, az Amikor 13 újhold van egy évben, A harmadik generáció, a Lola, a Veronika Voss vágyakozása és utolsó, befejezetlen filmje, a Querelle. 
 
Rainer Werner Fassbinder (1945-1982) tanulmányait ugyan elvégezte, de az érettségit már nem tette le, inkább először a színház, majd a film világába vetette magát. 1968-ban a sikertelen filmfőiskolai felvételi után reformszellemű színtársulatot alapított Antitheater néven, majd a következő évben elkészítette első játékfilmjét, a Szerelem hidegebb, mint a halált. A világhír felé A vendégmunkás című, saját színdarabjából készült 1969-es mozija indította, amelyet olyan alkotások követtek, mint az 1971-es A zöldségkereskedő, ami sokak szerint a második világháború utáni legjobb német film és az új német film vonulatának elindítója is egyben. 

Rainer Werner Fassbinder a német filmgyártás egyik legkiemelkedőbb alakja, aki filmjeiben rendre gyűlöletes torzképet festett a polgárságról, irtózott a kötöttségektől, lázadása alkotásai mellett életvitelében, slampos öltözékében, nyíltan vállalt homoszexualitásában, alkohol- és kábítószer-függőségében is kifejeződött. Híres volt munkatempójáról, azt tervezte, hogy életműve több filmmel rendelkezzen, mint ahány évet élt: a célt elérte, életének 37 éve alatt 43 filmet forgatott. 1982. június 10-én utolsó filmje, a Querelle vágása közben halt meg Münchenben, kokain és altatószerek túladagolása következtében.