Az ombudsman szerint ellentétes a művészeti szabadsággal az, hogy az MMA alapító tagjai csupán egyetlen civil szervezetből kerülhettek ki. Azt is alaptörvénysértőnek tartja, hogy a művészeti akadémiáról szóló törvény lehetővé teszi az MMA számára, hogy maga határozza meg a tagság feltételeit.

Az alapvető jogok biztosa azután hozta meg döntését, hogy egy civil szervezet hozzá fordult, azt kérve, vizsgálja felül az MMA-t létrehozó törvényt.

A közlemény emlékeztet arra, hogy a Magyar Művészeti Akadémia egyesület 1992-ben jött létre és csaknem húsz évig működött társadalmi szervezetként. A 2011-ben megalkotott alaptörvény változatlan névvel köztestület létrehozásáról rendelkezett, úgy fogalmazva, hogy "Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát." Ennek értelmében a Magyar Művészeti Akadémia mint egyesület megszűnt és megalakult mint köztestület. A törvény rendelkezése szerint a megalakításában csak a Magyar Művészeti Akadémia egyesület tagjai vehettek részt, az MMA pedig megkapta a Műcsarnok és a Pesti Vigadó tulajdonjogát, és több olyan jogosultsága is van, amellyel a művészetet, a kulturális közéletet befolyásolni tudja - olvasható.

A panasz alapján az ombudsman rámutatott, hogy a művészeti alkotást az államnak megjelenési formájától és tartalmától függetlenül, értéksemlegesen kell védenie. Az önmagában nem sérti a művészeti szabadságot, ha az államnak kulturális prioritásai vannak, de egyetlen irányzatot sem tekinthet kizárólagosnak, és tartózkodnia kell a művészet tartalmi értékelésétől – állapította meg. Véleménye szerint ebből következik az, hogy a művészeti szabadságot megtestesítő köztestületnek semlegesnek és sokoldalúnak kell lennie.

Szabó Máté hangsúlyozta, nincs akadálya annak, hogy egy civil szervezet tagjai az MMA tagjaivá váljanak, az viszont sérti a művészeti szabadságot, ha a semlegességet és sokoldalúságot megtestesíteni hivatott köztestület alapító tagjai kizárólag egyetlen, törvényben nevesített civil szervezet tagjaiból kerülnek ki. Erre tekintettel az ombudsman kérte annak a szabálynak a megsemmisítését, amely alapján az alapító tagok az MMA rendes tagjai, valamint a további tagok megválasztásának módját előíró rendelkezés megsemmisítését is. Mindaddig ugyanis, amíg az MMA tagsága nem felel meg a pluralizmus követelményének, addig az új tagok felvétele nem lehet csupán a régi tagok jelölésének és döntésének a következménye – tette hozzá.

Az ombudsman felhívta a figyelmet arra is, hogy a tagság feltételeit csak jogszabályban lehet előírni. Ezért alaptörvénysértő az a szabály, amelyik lehetővé teszi az MMA számára, hogy a tagsággal szemben támasztott követelményeket az alapszabályában határozza meg – fogalmazta meg véleményét a biztos.