„A Nabucco nyitányában, kérem szépen, van valami felségesen primitív. És én ezt Verdi iránt érzett legnagyobb hódolattal és rajongással mondom” – mondta a zene meghallgatása után. És még sok hasonló megállapítás, rajongás és hódolat hatotta át Fodor Géza opera- és drámaóráit. Mi, tanítványok sokat kaptunk tőle: szemléletet, tárgyi tudást, világlátást. Egy óra Monteverdiről, egy félév Csehovról – mind informatív, aprólékos, elemző, a maga távolságtartásában is szívhez szóló.

Fodor Géza zenéről szóló cikkei az Élet és Irodalomban és a Muzsikában bámulatosan kimunkált jelzőikkel és fordulataikkal, elemzéseikkel – amellyel elhelyezi a művet a zenetörténetben, az előadást az operarendezés történetében  imponáló és már-már komplexust keltően nagy tudást árasztottak, hiányozni fognak. Egyebek között A vadkacsa, az Ivanov, a Szent György és a sárkány, a Troilus és Cressida és nem utolsó sorban a Csirkefej Katona József Színház-beli dramaturgiai munkája kötődik nevéhez.

Sok munkát hagyott rövid élete során nekünk, olvasóknak, nézőknek, hallgatóknak. Köszönjük – hódolattal és rajongással!


Fodor Géza az ELTE-n végzett 1967-ben magyar és filozófia szakon. Kandidátusi (PhD) fokozatát 1975-ben, akadémiai doktorátusát (DSc) 2004-ben szerezte meg a Magyar Tudományos Akadémián.

Munkahelyek:
Magyar Tudományos Akadémiai Filozófiai Intézete 1967-1973.
ELTE Esztétika Tanszék 1973 - oktató, 1990-től egyetemi docens
1978-1982 a Nemzeti Színház dramaturgja
1982-től a Katona József Színház dramaturgja
1987-1989 a Magyar Állami Operaház vezető dramaturgja, művészeti tanácsadója
1982-től (két évi megszakítással) a Muzsika című folyóirat operakritikusa
1989-ben részt vett a Holmi című folyóirat megalapításában, a lap egyik szerkesztője volt
1992-1997 Színház-és Filmművészeti Főiskolán színháztörténetet, dráma- és operaelemzést tanított
Öt éven keresztül klasszikus színházelméleti szövegeket adott közre kommentárral a Színház című folyóiratban

Kutatási területe: színház- és drámaesztétika

Legutóbbi könyvei:
A Mozart-opera világképe (Budapest, 2002)
Das hoffnungslose Meisterwerk (Cuxhaven-Dartford, 1999)
Zene és színház (Budapest, 1998)
Petri György költészete (Budapest, 1991)

Díjak:
Erkel Ferenc-díj 1988.
Déry Tibor-jutalom 1990.
Táncsics Mihály-díj 1992.
Madách Imre-díj 1997.
Széchenyi-díj 2006.

A Mozart-opera világképe című könyve a MEK oldalain olvasható.

Muzsika-beli cikkei között itt, az ÉS-ben megjelent írásai között pedig itt tallózhatunk.