A 2012. novemberi bérletindító koncert után a 2013-as, A zongora négy arca című sorozat jeles magyar és nemzetközi hírű zongoraművészeket állít a középpontba. Az első koncert január 18-án lesz, a Művészetek Palotájában.



A tavalyi évben már több alkalommal együtt fellépett testvérpár, Bogányi Tibor vezető karmester és Bogányi Gergely zongoraművész 2013-ban is többször hallható a pécsi együttessel. Januárban Ravel és Szkrjabin művei mellett Bartók II. zongoraversenye hangzik el Bogányi Gergely előadásában.

A következő, márciusi koncerten Ránki Dezső Mozart c-moll zongoraversenyét játssza, majd áprilisban Fazil Say Ravel G-dúr, a májusi évadzárón Frankl Péter Schumann a-moll zongoraversenyét adja elő. Az évadzáró koncert különlegessége, hogy a Pannon Filharmonikusok állandó karmestere, Vass András írta át nagyzenekarra Schubert vonósnégyesét.

A zongora arca: Bogányi Gergely
2013. január 18-án, pénteken, 19.30-tól
Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Ravel: Alborada del gracioso
Bartók Béla: II. zongoraverseny
Szkrjabin: III. szimfónia "Isteni költemény"

Közreműködik: Bogányi Gergely – zongora
Vezényel: Bogányi Tibor

A koncert műsorán három olyan zeneszerző alkotásai kaptak helyet, akik zongoristaként is koruk ünnepelt művészeinek számítottak, és kompozícióik megszületésében meghatározó szerepet játszott a zongora.

A három alkotó egyazon generáció szülötte, de eltérő stílusok képviselője. A koncert különlegessége az is, hogy megszólal a méltatlanul kevéssé játszott, de rendkívül izgalmas zenei világokat létrehozó Alekszandr Szkrjabin 1904-ben befejezett III. szimfóniája. Az egyediségre és sokszínűségre törekvés művészi elve a pécsi zenekar vezető karmesterének, Bogányi Tibornak.

Noha a Finnországban már szép karriert befutott dirigens és gordonkaművész, Bogányi Tibor még csak a második évadját tölti az együttesnél, máris elmondható, hogy új irányt szabott a több mint 200 éves zenekarnak. Testvérével, Bogányi Gergellyel mindketten a magyar zenei élet aktív szereplői.



A Kossuth-díjas Bogányi Gergely, aki elsősorban a romantikus zongorairodalom fáradhatatlan és személyes hangú megszólaltatójaként lett rendkívül népszerű Magyarországon, ezúttal egy már-már antiromantikus műnek, Bartók Béla II. zongoraversenyének lesz a szólistája.

A következő koncertek:

A zongora arca: Ránki Dezső
2013. március 8., péntek 19.30h, Művészetek Palotája

Mozart: c-moll zongoraverseny K.491
Mahler: IX. szimfónia

Közreműködik: Ránki Dezső – zongora
Vezényel: Bogányi Tibor

Mintha a zenetörténet ellentétes pólusai volnának, jin és jang: az örökifjú Mozart, s a  fiatalon is elmélyült öregnek tűnő Mahler. Zenei világuk azonban közelebb áll egymáshoz, mint elsőre gondolnánk, és nem csak a mindkettejük számára meghatározó bécsi kultúra miatt. Ugyanaz a tisztaság, ugyanaz az univerzális igény, ugyanaz a nem e világi hangvétel jellemzi mindkettejük zenéjét.

A legendás Mozart-karmesterként ismert Mahler zeneszerzőként is rengeteget "tanult" elődjétől: utolsó befejezett szimfóniája, a Kilencedik drámai epizódjaiban ugyanaz a "Don Giovanni-hang" érzékelhető, ami Mozart c-moll zongoraversenyének saroktételeit is áthatja, de a két mű lassú tételeinek rendíthetetlen nyugalmában és áradó dallamosságában is sok a közös vonás.

A koncert vendége ezúttal az egyik legnépszerűbb hazai pianista, az elmélyült, legapróbb részleteiben kidolgozott produkcióiról is ismert Ránki Dezső lesz.

A zongora arca: Fazil Say
2013. április 12., péntek 19.30h, Művészetek Palotája

Enescu: I. zenekari szvit
Ravel: G-dúr zongoraverseny
Dvořák: VIII. szimfónia

Közreműködik: Fazil Say – zongora
Vezényel: Cristian Mandeal

Nem először lép fel Magyarországon a zongorista fenomén Fazil Say, de ha valakinél, akkor nála egészen biztosak lehetünk abban, hogy tőle mindig olyasmit látunk-hallunk majd, amit korábban és mástól sosem.

A negyvenkét éves, zeneszerzéssel ugyancsak aktívan foglalkozó török művész a világ minden táján lázba hozza és megosztja a közönséget. Vannak, akik pusztán szemtelennek tartják, és vannak, akik ellenállhatatlannak is. Klasszikus művekbe illesztett rögtönzéseivel, dzsesszes átirataival akár kegyeletsértőnek is nevezhetnénk, ha nem lenne minden egyes megmozdulása mélyen zenei.

Ahhoz viszont nem fér kétség, hogy technikai tudása szinte természetfeletti, a virtuozitás legfelső fokát képviseli. Sokoldalúságát tekintve is testhezálló darab számára Maurice Ravel 1931-ben bemutatott G-dúr zongoraversenye, hiszen ez azon komolyzenei művek egyike, amelyekre meghatározóan hatott a dzsessz. 

A koncert karmestere az a Cristian Mandeal, aki pályája elején Karajan és Celibidache vezetésével tökéletesítette tudását, s aki ma Románia első számú szimfonikus együttese, a George Enescu Filharmonikus Zenekar zeneigazgatója.

Enescu zenekari művei közül különösen ritkán hallható a neoklasszikus vonásokban gazdag, 1903-ban komponált I. szvit. Ezzel szemben Dvořák VIII. szimfóniája a koncertrepertoár gyakran játszott darabja – pazar zenekari színeinek, bámulatosan gazdag dallamvilágának köszönhetően is.