Az intenzív színharmóniájú, kiérlelt kompozíciójú mű most először látható Magyarországon. Bár a motívumok ismerősek, hiszen a húszas évek világszínvonalú munkáit a mester újramásolta a hatvanas években. (Ezzel mentette meg magát az éhenhalástól.) Az avantgárd után art deco képeket festett, ám ilyen erős, telített művek többé nem lelhetők fel munkásságában. 

Bortnyiknak jószerivel alig van műve magyarországi gyűjteményben abból az 1919 és 1925 közötti korszakból, amikor avantgárd műveivel a világ élvonalába tartozott. A Magyar Nemzeti Galériában, a Kiscelli Múzeumban és egy madridi múzeumban is a késői, sajátkezű másolatok képviselik a bortnyiki avantgárdot. 

A Tanácsköztársaság bukását követően a progresszív magyar alkotók, köztük Bortnyik Sándor is emigrációba kényszerült. Az elmenekült művészek Bécsben, Berlinben, Párizsban született művei nagyrészt eltűntek, elvesztek. Így a 20. századi magyar művészet egyik legizgalmasabb, legerősebb korszaka jószerivel ismeretlen, csak leírásokból, visszaemlékezésekből, korabeli katalógusokból, kritikákból tudunk róluk. 

Olykor külföldi tulajdonból fel-felbukkan egy-egy kisebb Bortnyik kép, a Lámpagyújtók azonban a reveláció erejével hat. Monumentális méretével, elsőrangú kvalitásával bármely hazai vagy nemzetközi gyűjtemény legjelentősebb magyar avantgárd műve lenne. "A nemzetközi érdeklődés éppen e szűk évtized magyar alkotásai iránt a legnyitottabb. Hiszen ezekben az években a magyar alkotók - köztük Kassák Lajos, Moholy-Nagy László és Bortnyik Sándor - teljes szinkronban dolgoztak Európa legjelentősebb festőivel - mondta Kieselbach Tamás, amikor bemutatta Bortnyik mindeddig ismeretlen, 86 éve rejtőzködő Lámpagyújtó című festményét. Mindössze egy korabeli újságcikk tudósított róla, Dénes Zsófia tollából. A kép a galéria másfél éves munkája eredményeképpen érkezett haza egy osztrák magángyűjteményből.

A festmény erre a linkre kattintva tekinthető meg a Kieselbach Galéria oldalán.

E kiemelkedő Bortnyik festmény mellett a 251 tételt felsorakoztató aukciós kínálatban további remekművek és ritkaságok is vannak. Ennek megfelelően igen sok a milliót és a tízmillió forintot meghaladó kikiáltási árú alkotás a Kieselbach Galéria őszi árverésén. 
   
Egykor Kohner Adolf híres gyűjteményének darabja volt Szinyei Merse Pál Táj patakkal című, kisméretű vászna. A mérettel ellentétben azonban korszakváltó jelentőségű alkotásról van szó. Annak a sorozatnak az első darabja, amelyeket Szinyei 1883-ban a szabadban kezdett festeni. Ezzel a remekül eltalált, finom tónusú, a valóságot pontosan ábrázoló képpel a mester és a kritika is elégedett volt. Kiállítva legutóbb 1948-ban volt, s 1972-ben tűnt fel egy akkori aukción. Most 28 millió forintért lehet valakié. 

A közelmúlt nagy kiállításai által az aukciókon is felértékelődött egy-egy festői életmű. Aba Novák Vilmostól négy festményt lehet most megvenni. Az 1930-as Olasz tengeröböl ott volt a debreceni nagy kiállításon, azt megelőzően nyolc évtizedig ismeretlen helyen tartózkodott. A napsütötte színekkel, dekoratív formákkal operáló temperáért 15 millió forintról indulhat a licit. Ugyanennyiért lehet megszerezni egy jellegzetes vásárképét, míg az igali korszak éteri hangulatú tájképe 8,5 milliót, és egy New York-i kikötőt ábrázoló akvarellje 2,2 milliót kóstál.   Aba Novák Patkó Károllyal együtt járt 1930-as itáliai tanulmányútján. Mindkettőjüket elragadta a kék ég, a sokszínű tenger és a táj látványa. Patkó Károly egyik legszebb e korszakból való műve a Napsütötte itáliai táj 20 millió forintról indul.    

Vaszary János sajátos posztimpresszionista korszakának reprezentatív alkotása a Fényes-fürdő Tatán című vászon. A festmény színei, kompozíciója azonban egyéni leleményről tanúskodik. A francia kortársak legjobb alkotásaihoz mérhető képet 26 millió forintra árazták. Egy különleges Czigány Dezső kompozíció a húszas évekből, a Csendélet almákkal, narancsokkal 24 millió forintról indul. Három szecessziós Batthyány Gyula festmény 18, valamint 14 és 7,5 millió forintot ér. Gulácsy Lajos 1906-os datálású Kalapos hölgy című kis remekműve számos magángyűjteményt járt meg. Legutóbb a Hohesch család tulajdonában volt, s most azért árverezik el 18 millió forintos kikiáltási áron, hogy a família neves festőtagjának, az aukción is képviselt Hohesch Dénesnek reprezentatív monográfiája megjelenhessen.  

A magyar festészet lírai vonulatának egyik gyöngyszeme Ámos Imre Messzevágyók (Kettős arckép) című vászna 12 millió forintért, Rippl-Rónai József híres Zorka képeinek egyike, a Zorka lila ruhában 15 millió forintért vihető el. Perlrott Csaba Vilmos Szajna-partja 13 millió forintról kezd. Vajda Lajos 1939-es Hajfonatos című, pasztellel és szénnel rajzolt munkáját 12 millió forintra árazták, és máris bejelentette a Magyar Nemzeti Galéria, hogy az új tulajdonostól kölcsönkéri decemberi Vajda kiállítására. A milliós kategóriában kínálnak többek között Mattisch Teusch János, Uitz Béla, Csók István, Egry József, Szőnyi István, Bernáth Aurél, Barcsay Jenő, Kádár Béla, Scheiber Hugó, Tóth Menyhért képeket. 

Az aukciós kiállítás a Szent István körúti galériában mától látogatható, és október 16-ig várja az érdeklődőket.