színház
2012. 11. 30.
Gulácsy Lajos élete a színpadon
Gulácsy Lajos festő életét és művészetét állítja színpadra péntek este a Na' Conxypanban hull a hó című színmű ősbemutatójával a debreceni Csokonai Színház.
A százharminc éve született és nyolcvan éve elhunyt művész festményei mellett meséket, novellákat, regénytöredékeket, újságcikkeket és leveleket hagyott az utókorra, ezek alapján készült az előadás - mondta el Galambos Péter rendező az MTI-nek.
A színmű egy ember története, aki legtöbb művét Olaszországban alkotta, de soha, sehol nem talált otthonra a világban. Így született meg Na' Conxypan, a képzelt, teremtett világ. Gulácsyt életében barátai, szerelmei, családja és rajongói próbálták megmenteni az őrülettől. Sikertelenül, hisz harminckét éves korában elhatalmasodott rajta a skizofrénia, elborult az elméje.
Élete hátralevő tizennyolc évét elmegyógyintézetben töltötte, negyvenkét évesen meg is vakult.
A rendező-társszerző szerint az előadás azt a kérdést járja körül, mennyiben vagyunk mi magunk okozói boldogtalanságunknak, betegségünknek, és mennyiben vannak külső okai.
"Hibáztathatjuk-e környezetünket balsorsunkért? Miféle erővel képes a gondolat, a képzelet jobbítani a világon? Hogyan képes ugyanez az erő megbetegíteni, pusztítani, ha tisztánlátásunkat elveszítve vélt vagy valós érdekeink miatt a magunk képére akarjuk formálni a valóságot?" - fogalmazott Galambos Péter.
A Mészáros Tibor, Ráckevei Anna, Újhelyi Kinga és Kristán Attila főszereplésével bemutatandó darab már jó húsz éve érlelődött a rendezőben, így az nemcsak Gulácsyról, nemcsak a művészekről, hanem minden magyar, hivatását gyakorló, annak nehézségeivel és szépségeivel találkozó emberről szól.
A festő "passiótörténetében" azt mutatják fel, hogy az elkövetett bűnei miatt a legmélyebb kárhozat útvesztőjébe keveredett ember számra is létezik kiút, létezik megváltás - jegyezte meg a rendező.
Mint mondta, a darab írásának, érlelődésének hosszú folyamata során egy művészettörténeti értelemben hiteles, megtörtént esetet alakítottak át metaforává, sajátos mitológiává. Ebben Bertók Lajosnak, a zseniális és öntörvényű debreceni színésznek is emléket akartak állítani, hiszen, mint elárulta, az ő főszereplésével tervezte színpadra állítani a Gulácsyról szóló előadást.
A színmű egy ember története, aki legtöbb művét Olaszországban alkotta, de soha, sehol nem talált otthonra a világban. Így született meg Na' Conxypan, a képzelt, teremtett világ. Gulácsyt életében barátai, szerelmei, családja és rajongói próbálták megmenteni az őrülettől. Sikertelenül, hisz harminckét éves korában elhatalmasodott rajta a skizofrénia, elborult az elméje.
Élete hátralevő tizennyolc évét elmegyógyintézetben töltötte, negyvenkét évesen meg is vakult.
A rendező-társszerző szerint az előadás azt a kérdést járja körül, mennyiben vagyunk mi magunk okozói boldogtalanságunknak, betegségünknek, és mennyiben vannak külső okai.
"Hibáztathatjuk-e környezetünket balsorsunkért? Miféle erővel képes a gondolat, a képzelet jobbítani a világon? Hogyan képes ugyanez az erő megbetegíteni, pusztítani, ha tisztánlátásunkat elveszítve vélt vagy valós érdekeink miatt a magunk képére akarjuk formálni a valóságot?" - fogalmazott Galambos Péter.
A Mészáros Tibor, Ráckevei Anna, Újhelyi Kinga és Kristán Attila főszereplésével bemutatandó darab már jó húsz éve érlelődött a rendezőben, így az nemcsak Gulácsyról, nemcsak a művészekről, hanem minden magyar, hivatását gyakorló, annak nehézségeivel és szépségeivel találkozó emberről szól.
A festő "passiótörténetében" azt mutatják fel, hogy az elkövetett bűnei miatt a legmélyebb kárhozat útvesztőjébe keveredett ember számra is létezik kiút, létezik megváltás - jegyezte meg a rendező.
Mint mondta, a darab írásának, érlelődésének hosszú folyamata során egy művészettörténeti értelemben hiteles, megtörtént esetet alakítottak át metaforává, sajátos mitológiává. Ebben Bertók Lajosnak, a zseniális és öntörvényű debreceni színésznek is emléket akartak állítani, hiszen, mint elárulta, az ő főszereplésével tervezte színpadra állítani a Gulácsyról szóló előadást.
További írások a rovatból
avagy A spacio-temporalitás liminalitásának reprezentációja David Greig Prudenciájának Kovács D. Dániel által teremtett színpadi víziójában...
Karácsonyozzatok velünk, vagy ússzatok haza az Örkény Stúdióban
Más művészeti ágakról
Vetlényi Zsolt FOLYÓÍRÁS című kiállításának kritikai szemléje