Hegyi Lóránd, a képzőművészeti seregszemle egyik kurátora elmondta: a legfőbb elképzelés az volt, hogy a biennálé közvetítsen, dialógust folytasson a különböző kultúrák között a világban, de a bázisanyag a közép-európai kultúra és művészet legyen. Hegyi endezése a Voyage Sentimental - Érzelmes utazás címet viseli.

A test és a technika című fejezet kurátora Ju Jon Kim Szöulból a test szerepét vizsgálja a művészetben, míg a harmadik rész, amely az Identitás és tolerancia címet kapta - kurátora a pekingi Ku Csen-csing (Gu Zhenqing) - Kínából nézve vizsgálja a kultúrák közti párbeszédet.

Az Érzelmes utazás - Hegyi Lóránd értelmezése szerint - az egész közép-európai kultúrát meghatározza, a térségben élő emberekre pedig jellemző az érzelmes mentalitás és az állandó elvágyódás. E kiállítási rész alcíme - amelyet William Kentridge, egy dél-afrikai lengyel zsidó emigráns család művész sarja inspirált - Az egy vándor feljegyzései.

A kurátor szerint nincs még egy olyan kulturális régiója a világnak, mint Közép-Európa, ahonnan annyi értelmiségi ment volna máshová. Kentridge lírai animációs filmjei az emigrációról, a menekülésről szólnak, arról, hogy az élet állandó vándorlás. A dél-afrikai művész alkotásai a Magántörténetek - Közösségi konfliktusok cím alatt szerepelnek csakúgy, mint Marina Abramovic és a magyar Pinczehelyi Sándor munkái.

A Melankólia és vágyakozás című fejezet arról szól, hogy a művész az állandó elvágyódás állapotában él, ha máshol van, visszavágyik az elhagyott helyre. Erre az állapotra jellemzőek Arnulf Rainer osztrák szürrealista festő alkotásai.

Az Urbánus neszek című részben az alkotók ironikusan  reagálnak a hétköznapiságra, mint Révész László László munkái.

A Mikrorealizmus címszó alatt a művészek ismét felfedezik az apró, valódi történeteket, mert a nagy utópiák után jönnek a kis realitások - jegyezte meg Hegyi Lóránd. Ezt mutatják Szűcs László képei és Ruth Barabas izraeli művész akvarelljei, amelyeken gyerekek játszanak fegyverekkel.

A Mániák és megszállottság fejezet alatt a pszichológiai jelenségekre koncentráló művek jelennek meg, mint Hermann Nitsch osztrák alkotó munkái, vagy Maria Bussman Freud-olvasmányok alapján készített rajzai. 

Az időről és a csendről szóló fejezetben olyan nagy klasszikusok kaptak helyet, mint Roman Opalka lengyel, Giuseppe Penone olasz és Hencze Tamás munkái, mert az idő filozofikus téma, ezek az alkotók pedig inkább a csendet választják.

A Kertek és szigetek nevet viselő hetedik részben olyan művek szerepelnek, amelyek a mikrovilág felé fordulnak, s az emberi értékekre koncentrálnak. Ebben a részben sok fiatal művésznő szerepel, mint a szlovák Danica Lehocka, az osztrák Franke Bogasch vagy Maja Bajevic Szarajevóból, aki most Párizsban él, de visszajár Boszniába.

Ezek a fiatalok intellektuálisan igen érzékenyek, kétlakiak, permanens nomádok - jegyezte meg Hegyi Lóránd.

A Mediations biennálé Poznanban október 30-ig tart nyitva.