A lap szerzője, Johanna Adorján kifejtette: a Berlini Művészeti Akadémián létrehozott archívum anyaga többnyire magyar nyelvű dokumentumokból áll, ami "szétfeszíti" az intézmény szabályait, hiszen az akadémia rendszerint német nyelvű anyagokat gyűjt. A Berlinben élő magyar író esetében viszont kivételt tettek, ráadásul még mielőtt megkapta az irodalmi Nobel-díjat. Az archívum kiépítése 2001-ben kezdődött, egy évvel a díjról értesítő "sorsszerű stockholmi hír megérkezése előtt".

"Valóban nem kis dolog, hogy Kertész Imre a német fővárosban működő akadémia rendelkezésére bocsátotta iratanyagát", tekintve, hogy 15 éves korában a buchenwaldi koncentrációs táborba hurcolták. Az "irodalmi életműve e tapasztalat, a holokauszt túlélése körül forog, és azt mondja, hogy az íráson keresztül szabadult meg Buchenwaldból" - írta Adorján. Hozzátette: Kertész Imre "nagyságáról és humanitásáról" tanúskodik, hogy egy német intézményre hagyta iratanyagát.

A 35 ezer oldalnyi iratból összeállított archívum csütörtöki megnyitójáról egyebek között megjegyezte: bizonytalan volt, hogy a magyar író meg tud-e jelenni az eseményen, mert betegséggel küzd, de ott volt és "áramlott belőle a bölcsességnek, huncutságnak és eleganciának egyedül rá jellemző keveréke". A felolvasással egybekötött ünnepség végén a közönség hosszasan tapsolt - írta a német lap szerzője, hozzátéve, hogy "a taps ugyan nevetségesen kevés ahhoz képest, amit Kertész ennek az országnak adott, de hát hogy is lehetne másként kifejezni a hálát?"