bezár
 

film

2012. 11. 18.
Eldar Rjazanov orosz filmrendező 85 éves
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Sohasem érezte magát klasszikusnak, mégis már életében az lett Eldar Rjazanov orosz filmrendező, a Sors iróniája és számtalan más nagy sikerű játékfilm 85 éves alkotója.

prae.hu

Nem is rendező, hanem író akartam lenni - nyilatkozta a művész, aki születésnapja alkalmából a szentpétervári Alekszandrovszkij színházban vehette át szombaton az Élő legenda díjat. A Pervij Kanal orosz állami televízió két játékfilmjét is levetítette. Előbb a Huszárkisasszony című, 1962-ben készült zenés filmet, majd az Autót loptam című 1966-os komédiát, amelyben Innokentyij Szmoktunovszkij orosz színészlegenda játszotta a főszerepet.

Több nemzedék nőtt fel Rjazanovnak a szovjet valóságot, az orosz lelket ironikusan bemutató filmjein, a Karneváli éjszaka, az Irodai románc, a Kétszemélyes pályaudvar, az Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban vagy a Sors iróniája című alkotásokon.

Legnépszerűbb filmjeit a szakma és a kritika kezdetben bukásra ítélte. Az 1956-ban bemutatott Karneváli éjszakáról a Moszfilmnél így vélekedtek: "reménytelen a helyzet, hiszen a felét már leforgatták, a színészeket késő lecserélni, a rendezőt értelmetlen lenne elkergetni, mert senki sem lenne hajlandó befejezni a filmet. Nem marad más hátra, mint mielőbb befejezni és elfelejteni mint egy rémálmot."

Rjazanov első nekifutásra ráadásul nem is Ljudmila Gurcsenko mellett döntött, amikor a női főhős szerepére kereste a legalkalmasabbat. Az akkortájt még csak kezdő színésznő azonban sikerre vitte a filmet - annak ellenére, hogy a szovjet filmbizottság úgy határozott, a mozikban mindenféle előzetes beharangozó nélkül vetítsék a Karneváli éjszakát. Az emberek azonban a bemutató után sorban álltak a jegyekért, és végül 50 millióan nézték meg a filmet.

A Sors iróniája című film Emil Braginszkij azonos című, az ország több színházában sikerrel játszott darabja alapján készült. A szilveszteri szaunázás és vodkázás miatt elcserélt város, lakás és menyasszony történetét humorral feldolgozó lírai filmhez Rjazanov 1969-ben kezdett hozzá. A filmekről döntő bürokrácia kezdetben nem lelkesedett az ötletért, a szovjet televízió és rádió elnöke azonban kiállt a forgatókönyv mellett. A filmet 1976. január 1-jén mutatta be a televízió. Akkora sikert aratott, hogy elnyerte az év filmje címet. Azóta nem múlhat el nélküle az újév a volt Szovjetunióban.

Az idős rendező az állami televíziónak elmondta: 25 év után nemrég újra megnézte a Sors iróniáját és érdekesnek találta, sőt tetszett neki.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Michael Sarnoski: Hang nélkül – Első nap
Nuri Bilge Ceylan: Elszáradt füvekről
Luca Guadagnino: Challengers
Hajdu Szabolcs: Kálmán-nap

Más művészeti ágakról

Gimesi Dóra: Amikor mesélni kezdtek a fák
Havas Juli Papírbabák, avagy lehet-e két hazád? című kötetének bemutatójáról
Kritika a Das Rheingold és a Die Walküre előadásairól a Wagner-Napokon


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés