A diktatúra magánya? című vitadélutánon, amelyet a Gazsó L. Ferenc és Zelei Miklós szerzőpáros Őrjítő mandragóra - bevezetés a politikai pszichiátriába című könyvének harmadik, javított kiadása kapcsán rendeztek, az MTVA vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta: a rendszerváltás körül született Y generációnak biztos információkat kell adni erről a korszakról, mert még mindig tart a gyász feldolgozása ezen időszak áldozatai és hozzátartozóik emlékeiben.
   
Gazsó L. Ferenc hiánypótlónak nevezte a Károli Gáspár Református Egyetemen (KRE) rendezett vitadélutánt, amely a Kádár-rendszer áldozataival foglalkozik. Azt mondta: szociografikus riportjuk bővített, javított kiadás, ami azt jelenti, hogy magyarázó szószedetekkel egészítették ki, kifejezetten a tizen-huszonévesek számára, ahol olyan fogalmakat tisztáznak, mint például a béketábor.
   
Elmondta, kiegészítették továbbá a könyvet egy olyan fejezettel, amelyet "a magyar gyermekvédelem kiemelkedő személyiségéről", Mikus Gyuláról írtak, mégpedig abból a szempontból, hogy miként került "az árulás bűnébe". Ezzel kapcsolatban vetette fel a kérdést, hogy "van-e, lehet-e megbocsátás", szabad-e elfelejtetni az új generációkkal a történteket.
   
Pákh Tibor jogász, a könyv egyik szereplője, akit 1956-os cselekményeiért 15 év börtönbüntetésre ítéltek, azt mondta: Magyarországon "a politikai pszichiátriát Moszkva uralma alatt tartották".

Ha a polgárok megfeledkeznek arról, hogy eljátsszák az engedelmes bábuk szerepét, végül valóban elmebetegekké válnak - idézte ezzel kapcsolatban egy korábbi jegyzetét.
   
Hangsúlyozta: Moszkva jóvátétellel tartozik az országnak az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésekor és azután okozott károkért, eddig azonban még egyáltalán nem vonták ezért felelősségre, azonban szerinte "ragaszkodnunk kell" a számonkéréshez. Megemlítette, hogy már 1988-ban panaszt tett több nemzetközi fórumon, ahol őt egyénileg elutasították, a magyar államnak azonban meglátása szerint kötelessége, hogy keresetet indítson az áldozatok érdekében.
   
Gereben Ágnes, az ELTE tudományos főmunkatársa hozzászólásában arról beszélt, hogy a könyv "izzó és drámai mű lett az évek során", ami "egyre fontosabb és egyre élőbb". Az, hogy elmegyógyintézeti módszerekkel kivonják azokat, akik a rendszer ellen lázadnak, kimondottan orosz módszer, amelyet átvettek a magyarok is, sőt az is orosz módszer, hogy arccal lefelé temették el az áldozatokat, ahogy azt tették Nagy Imre mártírsorsú miniszterelnökkel és szintén kivégzett társaival - jegyezte meg.
   
Rettenetesnek nevezte, hogy akár a náci, akár a kommunista diktatúra megtörténhetett, és felhívta a figyelmet arra, hogy egyik vagy másik politikai rendszer áldozatainak szenvedése sem több vagy kevesebb a másiknál.
   
Pethő Sándor, a KRE filozófia tanszékének tanára azt mondta: "máig sem vagyunk képesek szembenézni" a rendszerváltás utáni politikai kudarcokkal. 1989 előtt olyan politikai rendszer működött, amely a társadalom perifériájára szorította a vele szemben kritikus tagjait: ők a kötet hősei - állapította meg.
   
Emlékeztetett arra, hogy a kommunista rendszer internálótáborokat működtetett, "kiszolgáltatták, eladósították az országot, leverték az 1956-os forradalmat", és ők felelősek azért is, hogy 200 ezren disszidáltak az országból, valamint azért, hogy Magyarország vezetett a szocialista országok között az öngyilkosság tekintetében.
   
Kitért arra is, hogy a könyvben szerepel Mikus Gyula pszichológus is, aki ügynökként 9 évig jelentett a Kádár-rendszerben. Ő eleinte helyettesítő tanár volt a budapesti Toldy Ferenc Gimnáziumban, majd gyermekvédelmi szakember lett, és "mentette azokat, akiket szakmája sorsa rábízott" - fogalmazott.
   
Szinyei András, Hatvan kereszténydemokrata alpolgármestere megemlítette egy hatvani lakos ügyét, aki 1987. november 7-én jól látható helyre kiírta, hogy "Ruszkik haza!", amiért a Heves Megyei Főügyészség elrendelte a férfi elmeállapotának megfigyelését, az igazságügyi szakértők pedig elmebetegséget állapítottak meg nála és a gyöngyösi városi kórház idegosztályára vitték orvosi kezelésre.
   
A politikus elmondta, a rendszerváltás után a Fidesz és az SZDSZ helyi szervezete kérte a férfi rehabilitálását. Később kikerült a kórházból, ám a napokban édesanyja jelezte, fiával ma már nemigen lehet együtt élni, ezért a szülő kezdeményezte, hogy fia újra kerüljön állandó orvosi felügyelet alá.
   
Zatykó László szegedi ferences szerzetes nézete szerint "szeretetre szeretettel kell válaszolni, vagyis azok a boldogok, akik a szeretet igazságosságában élnek".
   
Lázár Imre, a KRE docense arról beszélt, hogy a hatalmon lévőknek és az alávetetteknek is van szenvedéstörténete, ennek kapcsán pedig megemlítette, hogy a szovjet kommunista párt eredeti vezetői közül alig 10 százalék halt meg természetes halállal.
   
A rendezvényt Bozsonyi Károly, a Károli Gáspár Református Egyetem általános rektorhelyettese nyitotta meg. Ennek során azt mondta: egyetemük "a közélet szélesebb értelemben vett horizontján jelen van", a szerzők munkája pedig érdemes arra, hogy tudományos tanácskozást tartsanak az abban foglaltakról.
   
Az eseményt Gazsó L. Ferenc és szerzőtársa Zelei Miklós író, újságíró moderálta.