bezár
 

irodalom

2008. 09. 28.
Magyar származású Nobel-békedíjas
MTI
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Nyolcvan éve, 1928. szeptember 30-án született a magyar származású Nobel-békedíjas író, a holokauszt-túlélő Eli (Eliezer) Wiesel. Közel negyven könyvéből több magyarul is megjelent.

prae.hu

Máramarosszigeten született, ortodox zsidó családban. Édesapja Magyarországról származott, ezért anyanyelve, a jiddis mellett magyarul is kitűnően beszélt. Tizenkét éves korában apja héber tanárt fogadott mellé, akinek nyelvtankönyvét kívülről megtanulta, sajátja nem lévén. Középiskoláit szülővárosában magántanulóként kezdte. A II. világháború idején, amikor Észak-Erdély újra Magyarország része lett, a debreceni, majd a nagyváradi magyar nyelvű zsidó felekezeti gimnáziumba járt. Emellett vallási tanulmányokat is folytatott a máramarosszigeti haszid zsidó közösség zsinagógájában.

Tizenöt évesen családjával együtt Auschwitzba deportálták, ahonnan a monowitzi, majd a buchenwaldi táborba került. Szülei és hat éves húga nem élték túl a borzalmakat, két nővérével a háború után Franciaországban találkozott újra. 1948-tól a Sorbonne-on filozófiát tanult, majd újságíróként egy tel-avivi lap párizsi tudósítójaként dolgozott.

A Párizsban eltöltött évek alatt kezdett el könyveket írni először héber, majd jiddis, később angol és francia nyelven is. Esszéi, novellái és drámái elsősorban az európai zsidóság kiirtásáról szóltak. Ő használta először - mai értelemben - a holokauszt kifejezést. 1955-ben New Yorkba költözött. Amerikai állampolgárként ma is ott él, irodalmi, publicisztikai tevékenységet folytat, és tanít a Boston Universityn.

1986-ban Nobel-békedíjat kapott, mint "az egyik legfontosabb vezéralak és szellemi vezető azokban az időkben, amikor az erőszak, az elnyomás és a fajgyűlölet rányomta bélyegét a világ arculatára." Nem sokkal ezután feleségével megalapították az Elie Wiesel Alapítványt az Emberiségért, amelynek a mai napig elnöke. Őt tartják a holokauszt-történet egyik legismertebb szakértőjének. 1978 és 1986 között a holokauszt-emlékbizottság elnöke volt. Napjainkban is fő feladatának tekinti a fajgyűlölet elleni küzdelmet, legutóbb a volt Jugoszlávia területén zajló etnikai tisztogatások ellen emelte fel a hangját.

Alapító elnöke a párizsi központú Kultúrák Univerzális Akadémiájának is. Több nemzetközi díj és kitüntetés tulajdonosa, többek között 2001-ben megkapta a francia becsületrend nagykeresztjét. 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével tüntették ki. 1995-ben, amikor újra felkereste szülőföldjét, Elek Judit forgatókönyvíró-rendező dokumentumfilmet forgatott róla. A Mondani a mondhatatlant - Elie Wiesel üzenete nemcsak itthon, külföldön is sikert aratott. 2002-ben szülőházában emlékmúzeumot avattak a II. világháború idején Erdélyből elhurcolt 15 ezer zsidó áldozat tiszteletére.

Közel negyven könyvet írt, amelyből több magyarul is megjelent: Az éjszaka (1956), A hajnal (1961), Az eskü (1973), Egy meggyilkolt zsidó költő testamentuma (1980), Minden folyó a tengerbe siet (1995).
nyomtat

Szerzők

-- Végh Dániel --


További írások a rovatból

Havas Juli Papírbabák, avagy lehet-e két hazád? című kötetének bemutatójáról
Bemutatták Szvoren Edina Kérődző Kronosz című könyvét
Élő Csenge Enikő Apám országa című kötetének bemutatója
Kovács Dominik és Kovács Viktor Lesz majd minden című regényéről

Más művészeti ágakról

Michael Sarnoski: Hang nélkül – Első nap
Renaud-Delage: Gru 4
Kritika a Das Rheingold és a Die Walküre előadásairól a Wagner-Napokon
Luke Korem és Simon Verhoeven Milli Vanilli – Az évszázad botránya című filmjeiről


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés