A regény tulajdonképpen egy napló, amelyet eleinte Ondris (Osztatní András) ír, esküvője napjával kezdve a bejegyzéseket. Halála után felesége, Jadviga is beleír, majd második gyermekük, Miso is, akinek cseperedése amúgy is érdekes fejezetekkel gyarapítja a naplót.

A szlovákok lakta magyar faluban játszódó naplóregény az első világháborútól a szlovák nemzeti ébredésen, a magyar Tanácsköztársaságon és a második világháborún át ível, és utolsó szereplőjének sorsával eljut a közelmúltig. Szerelem, kiszolgáltatottság, árulás és a huszadik század végzetszerűségei irányítják a szereplők sorsát a nagy nyelvi leleménnyel megírt regényben. Mindemellett szociografikus hűséggel ábrázolja a mindennapokat, a történelem alatti történelmet.

Az előadásban fontos szerepet kap a zene és a dalok, amelyek a görög tragédiák kórusát fölidézve működnek, Závada mára hangolt versszövegeivel. A produkcióban különös hangsúlyt kap a mozgás: a Ladányi Andrea tervezte koreográfia a szöveggel és a zenével egyenértékű szerepet játszik az előadásban, amely a férfi-nő mítoszt helyezi középpontjába, de komolyan foglalkozik az egyén és a társadalom érdekeinek ellentmondásosságával, illetve a hazaszeretet és nacionalizmus kérdésével is.

„Aki elolvasta a regényt, azt azért fogja érdekelni, még ha tisztában is lesz azzal, milyen kellemetlen történet – mondja Hargitai Iván, az előadás rendezője. – Hallatlan gazdagsággal ábrázolja az emberi lelket, és nem kedvesen, hepiendesen, melodramatikusan, hanem ennél áttételesebben, bonyolultabban. És biztos lesz a nézők közt, aki nem olvasta, aki hallomásból valami idealizált képet alakított ki a regényről magában, azt meg azért fogja érdekelni. Orlai Tibor szerintem tudatában van annak, hogy ez az előadás akár megosztó is lehet – de az a nagy történet van benne, amire mindnyájan kíváncsiak szoktunk lenni.”

Závada Pál így vall a színpadi átiratról: „A színház (...) a maga totális nyelvén nemcsak újramesélésre képes a gyalogjáró regényszöveg helyett, hanem valami eredetien új megteremtésére is – ha ehhez én egy olvasmányélménnyel ihletadó lehetek, nekem már az is nagy öröm. Hát hogy ne pártolná ezek után az ember – mint műfaji kitágítást – egy színházi előadás megszületését? Úgyhogy megpróbálok nyitott maradni, hogy ne mindent szöveggel akarjak megoldani a darabban. A mozgás, a zene és egyáltalán a játék persze nem csupán »kiváltja« a lehetséges szövegelést, hanem megtöbbszörözheti és gazdagíthatja a közlést – darabírás közben igyekszem ebből is okulni.”

A címszerepet, Jadvigát játszó Ónodi Eszter szerint: „Ennek a nőnek pokoli gyötrelem a két férfi közti őrlődés. Az egyik helyen a biztonságot és a szürke unalmat találja, a másikon a bizonytalan és kiszámíthatatlan szenvedélyt. Egyikre se lehet egy életet alapozni, ráadásul Jadviga két gyermeket is szül, így tehát nem ribanc, hanem családanya. És hiába próbálja megtalálni a normális életet, folyamatos akadályokba ütközik, ráadásul mintája sincs, mivel árva gyerekként került az angolkisasszonyok intézetébe. Ő semmiképp sem vamp vagy femme fatale, és talán az előadásnak is szándéka, hogy néha neki is igazat adjunk, ne csak Ondrisnak.”

Az előadásban Ónodi Eszter mellett Pál András, Pokorny Lia, Takács Katalin, Gáspár Sándor, Lukáts Andor, Szikszai Rémusz és Lábodi Ádám lép színpadra. Závada Pál verseit a Bolya Mátyás–Szokolay Dongó Balázs szerzőpáros zenéjével hallhatjuk.


Következő időpontok:

2012.12.01. - 19:00
Belvárosi Színház

2012.12.02. - 15:00
Belvárosi Színház

2012.12.25. - 19:00
Belvárosi Színház

2013.01.05. - 15:00
Belvárosi Színház


Részletes információ, jegyvásárlás:
http://orlaiprodukcio.hu/eloadas/jadviga-parnaja/