"A hangszerészet szerepének újradefiniálása a konferenciának, valamint a kortárs hangszerek bemutatójának a fő célja - mondta el az MTI-nek Domonkos Máté, az esemény szervezője, a Hangszer és Zene alapító főszerkesztője. "Mi úgy véljük, hogy a hangszerészet nem csupán kiegészítő ipari, manufakturális tevékenység, más szóval mestermunka, hanem a zenei előadóművészet része."
   
Ma a hangszerészeknek sajnos olyan munkákat is el kell végezniük - magyarázta, amelyek nem értékteremtők. A piacon sok olyan instrumentum kerül forgalomba, amellyel kapcsolatban elhitetik a vevővel, hogy minőségi darabot vett. Valaki például egy osztrák manufaktúrából származó hangszert magas áron vásárolt meg, ám a darab jóformán használhatatlan, mivel folyamatosan javítás alatt áll. 
   
A javításnak sokszor semmi értelme, a cserét azonban akadályozhatja a gazdasági kényszer. A hangszerészek nem egyszer találkoznak kontár és barbár módon "javított", vagyis inkább elrontott hangszerrel is. Kérdés tehát, hogy ilyen helyzetben meddig értékteremtő a hangszerész munkája - jellemezte a helyzetet Domonkos Máté.
   
A szakmabéliek el akarják érni, hogy a művészek ne kisegítőt, iparost lássanak a hangszerészben, hanem partnert, tanácsadót - ez nemcsak gazdasági, hanem szocializációs kérdés is. A problémákra az előadásokon és konzultációkon igyekeznek megoldást keresni. 
   
A kiállításhoz kapcsolódva Lendvai Tamás, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hangszerészképző Iskolájának igazgatója, hangszerészmester mutatja be az intézményt. Pap János egyetemi docens, az iskola tanára Hangszerlélek címmel tart előadást.