art&design
2012. 11. 07.
Az MKE Szobrász Tanszéke Nagyatádon 1975 óta
A Nagyatádi Alkotótáborban 1975 óta folyik alkotómunka, már közel négy évtizede működik nemzetközi szimpóziumként is. A Magyar Képzőművészeti Egyetem ATÁDITÉL – a Szobrász Tanszék Nagyatádon 2005-2011 című kiállítás november 8-án 18:00-kor nyílik a Barcsay-teremben.
A nagyatádi művésztelepre 2005-ben utaztak le először egyetemisták, hogy segítsenek Farkas Ádámnak a Ködkarcoló című munka rekonstrukciójának elkészítésében. A következő évtől Gálhidy Péter vezetésével minden évben 12-15 hallgató (az MKE Szobrász Tanszékének osztályaiból), és néhány korábban végzett szobrász, illetve vendégként festők és grafikusok is megfordultak a telepen.
A 1990-es évek végére némileg lelassult a közel 70 darabból álló szabadtéri szoborpark fejlesztése, az állagmegóvásra és fenntartásra sem jutott elég pénz. Az egyetemisták megjelenése frissítőleg hatott ebben a helyzetben.
Az anyag adott volt, az alkotótábor műhelyfelszerelése és a helyi szponzorok is a fával való munkát segítették. Ezért a Magyar Képzőművészeti Egyetemen megrendezésre kerülő kiállítás döntően fából készült szobrokból áll, de mégsem mondhatjuk azt egyértelműen, hogy ez egy faszobrászati kiállítás.
Az évek során több nagyméretű plasztika készült, amelyek a parkban illetve a városban kerültek felállításra (Rajcsók Attila, Gombos Andrea, Hidi Endre, Gilly Tamás, Gálhidy Péter munkái), több kisebb méretű plasztika a helyi gyűjteménybe került, ezenkívül a fiatal szobrászok 2006-ban rekonstruálták Issey Ammemya – az alkotótelep és a város szempontjából is nagy jelentőséggel bíró – Meditáció című szobrát.
A két évente megrendezésre kerülő Országos Faszobrászati Kiállításról a legtöbb díjat az MKE hallgatói hozták el az elmúlt években.
Ennél azonban sokkal fontosabb az, hogy egy olyan lehetőség nyílt a diákok számára, ahol kipróbálhatták a nagyobb méretekben való gondolkozást, tapasztaltabb, de még fiatal kollégáktól tanulhattak, és kialakult egy generáció, amelynek képviselői a hagyományos anyagválasztáson keresztül értelmezik újra a szobrászatot.
Helyszín: Barcsay-terem (1062 Budapest, Andrássy út 69-71.).
Megtekinthető: 2012. december 1-ig (hétköznap: 10:00-tól 18:00-ig, szombaton 10:00-től 13:00-ig).
A 1990-es évek végére némileg lelassult a közel 70 darabból álló szabadtéri szoborpark fejlesztése, az állagmegóvásra és fenntartásra sem jutott elég pénz. Az egyetemisták megjelenése frissítőleg hatott ebben a helyzetben.
Az anyag adott volt, az alkotótábor műhelyfelszerelése és a helyi szponzorok is a fával való munkát segítették. Ezért a Magyar Képzőművészeti Egyetemen megrendezésre kerülő kiállítás döntően fából készült szobrokból áll, de mégsem mondhatjuk azt egyértelműen, hogy ez egy faszobrászati kiállítás.
Az évek során több nagyméretű plasztika készült, amelyek a parkban illetve a városban kerültek felállításra (Rajcsók Attila, Gombos Andrea, Hidi Endre, Gilly Tamás, Gálhidy Péter munkái), több kisebb méretű plasztika a helyi gyűjteménybe került, ezenkívül a fiatal szobrászok 2006-ban rekonstruálták Issey Ammemya – az alkotótelep és a város szempontjából is nagy jelentőséggel bíró – Meditáció című szobrát.
A két évente megrendezésre kerülő Országos Faszobrászati Kiállításról a legtöbb díjat az MKE hallgatói hozták el az elmúlt években.
Ennél azonban sokkal fontosabb az, hogy egy olyan lehetőség nyílt a diákok számára, ahol kipróbálhatták a nagyobb méretekben való gondolkozást, tapasztaltabb, de még fiatal kollégáktól tanulhattak, és kialakult egy generáció, amelynek képviselői a hagyományos anyagválasztáson keresztül értelmezik újra a szobrászatot.
Helyszín: Barcsay-terem (1062 Budapest, Andrássy út 69-71.).
Megtekinthető: 2012. december 1-ig (hétköznap: 10:00-tól 18:00-ig, szombaton 10:00-től 13:00-ig).
További írások a rovatból
Az Amikor Galéria debütálása a művészeti galériák soraiban
Más művészeti ágakról
Interjú Pálffy Tibor színésszel külső-belső tényezőkről, színházi igazságról, és szerepről