Koza Dezsőné Luttor Mara hamvait a Fiumei úti temető szóróparcellájában szombaton 12 órakor szórják szét, kérésére szűk baráti körben - tudatta az MTI-vel kedden a Magyar Filmművészek Szövetsége.
   
Luttor Mara 1923. június 22-én született Budapesten. 1941 és 1944 között színészetet tanult a Színiakadémián, majd a háború után folytatta tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendezői szakán, így ő lett az első diplomás filmrendező nő Magyarországon.

Évfolyamtársai voltak többek között Bacsó Péter, Fehér Imre, Kovács András, Nádasi László és az operatőr Hildebrand István.
Színészként játszott a pécsi Nemzeti Színházban, Budapesten a Művész Színházban, majd a Szolnoki Szigligeti Színházban rendezőként több darabot rendezett.
   
Rövid ideig a Hunnia Filmgyárban világosítói, majd fotó-laborasszisztensi feladatokat látott el. 1951 és 1959 között a Pannónia Filmstúdióban dolgozott mint szinkronrendező.
   
1959-től a Mafilmben rendezőasszisztens, majd a rendező munkatársaként számos jelentős film első asszisztense volt. Dolgozott Fejér Tamás (a Tenkes kapitánya), Fábri Zoltán (Utószezon, Pál utcai fiúk), Bacsó Péter (Szerelmes biciklisták), Kovács András (Nehéz emberek) Máriássy Félix, Gazdag Gyula (Sípoló macskakő), Mészáros Márta (Szép lányok, ne sírjatok), valamint Szabó István (Mephisto, Redl ezredes, Hanussen) filmjeiben is.
   
Széles körű tapasztalata, magas szintű rendezőasszisztensi képességei miatt őt nevezték ki a Mafilm Rendezői Iroda filmgyári asszisztenseinek vezetőjévé, ezt a feladatot nyugdíjazásáig, 1988-ig látta el. Közben tanársegédként tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán is.
   
Írt és rendezett dokumentumfilmeket a Magyar Televízió számára is, nevéhez fűződnek többek között a Gyes, a Férfisorsok vagy a Lányok egyedül című munkák. Önálló rendezése a Jelbeszéd című játékfilm.
   
Rendezőmunkatársi, első asszisztensi kiemelkedő teljesítménye miatt 1983-ban Balázs-Béla díjat kapott. Munkásságát a szakma a 2003-as Filmszemlén Életműdíjjal ismerte el.