Király Vilmos elmondta az MTI-nek, hogy "a tárlat címe egy gyermekmondóka, amikor az akácfa ágának leveleit vagy a virág szirmait tépdessük, hogy megtudjuk, szeret-e az illető vagy sem." Ezen a kiállításon szintén ezt a kérdést teszi fel magának a művész alkotásait illetően, nevezetesen, hogy szereti-e a művét vagy sem, mert - ahogy mondta - nincs eldöntve semmi.
   
Kifejtette, úgy érzi, hogy a tárlaton látható művek még nem befejezett alkotások, csupán tervek, elképzelések, mert valójában a művész kifeszített cérnaszálon egyensúlyoz és vagy megüti az általa felállított mércét, vagy értéktelennek tartja a művet, bár azt elismerte, hogy saját szemmel saját anyagot nem mindig pontosan ítél meg az ember. A külső szem többet lát, ezért teszi ki a galériában a műtermében összeszedett munkáit.
   
Király Vilmos annyit elárult, hogy olyan, az ókori egyiptomiak festett szarkofágjaira hasonlító 2-3 nagyméretű, fából és papírból készített figurális testet mutat be, amely az ember külső formájára emlékeztet. Hatezer évvel ezelőtt az egyiptomiak a fára gipszet kentek és ha megszáradt, ezt festették meg és tették bele a holtat - jegyezte meg.
A művész emellett organikus formákat készít, például olyan hatalmas falevelet papírnyomatból, amelybe belecsavarható akár az ember is.

Elmondta azt is, hogy talált képkeretekben kis papírvázlatokat, színezett rajzokat is bemutat a tárlaton november végéig. 
   
Király Vilmos 1978-ban diplomázott szobrász szakon a Képzőművészeti Főiskolán, mestere Vigh Tamás volt. A papír, a gipsz, a fa mellett bronz kisplasztikákat és érmeket is készít és rendszeres résztvevője az Országos Kisplasztikai Biennáléknak.

A művész emellett díszítőszobrok restaurálásában is részt vett. Idén áprilisban a Magyar Nemzeti Bank Örkény István író 100. születésnapjára érmét adott ki, Király Vilmos alkotását.
   
Munkái megtalálhatók közgyűjteményekben, így a Magyar Nemzeti Galériában, Mezőtúron és Nyíregyházán, a Városi Képtárban.