A Kossuth Klubnak mindig is fontos szerepe volt a magyar közéletben és a kulturális szférában. Az 1956-os évfordulón megnyitott hely igen fontos helyszíne volt a forradalomnak, hiszen itt ülésezett az 1955-ben megalakult Petőfi Kör, így talán nem túlzás azt mondani, hogy az ‘56-os forradalom egyik kiindulópontja volt ez a helyszín.

A történelem “folyékony időszakaiban" a Kossuth Klub szellemi viták helyszínéül szolgált és fontos eseményeknek, vitáknak adott otthont. A 60-as években egyedülálló műhelyként funkcionált, majd a 80-as években itt zajlottak le a rendszerváltozáshoz vezető diskurzusok is, illetve a Kossuth Klubban alakultak meg az új pártok 1989ben. A rendszerváltozás után sem szűnt meg e fontos közéleti szerepe, például 1994-ben a választások előtt az akkori hat párt egy 12 részes vitasorozata is a Kossuth klubban zajlott.

A Kossuth Klub azonban nemcsak egy közéleti helyszíne a városnak, hanem igen fontos szerepet tölt be a tudományos ismeretterjesztésben is: az épületben kapott helyet a József Attila Szabadegyetem, ahol még ma is közel 3000 beiratkozott tanuló hallgatja a bölcsészettudományi és természettudományos előadásokat. Ezenkívül igen intenzív tehetséggondozó program is működik, valamint a Tudományfesztivált is a Kossuth Klub keretein belül rendezik meg.



2012 őszétől egy újabb funkcióval bővült az épület. Most már éjszaka is nyitottá válik, hiszen egy olyan klubnak, a Muzikumnak ad helyet, mely kifejezetten a szabadidő kulturált eltöltésére kínál szolgáltatásokat. A klub űrt kíván betölteni a fővárosi kulturális életben.

Programszerkezetét és méretét tekintve egy igazán egyedülálló helyről van szó. A koncertterem jóval kisebb a megszokottnál, mindössze 200 ülőhely van benne, ami kiváló lehetőséget kínál az exkluzív és egyben meghitt hangulatú, családias koncertélményhez. E kis teremnek köszönhetően jobban átélhetővé válik az adott produkció.

A Muzikum célja, hogy a lehető legszélesebb közönséggel megismertesse a helyet, éppen ezért semmilyen stílusirányzat elől sem zárkózik el. A tervek között szerepel, hogy minden hónapban lesz elektro party, aukusztikus koncert, népzenei előadó, világzenei produkciók, külföldi fellépők, underground bulik és minden más is. Az alternatív zenei élet központja kíván lenni a Muzikum.

L. Simon László kulturális államtitkár megnyitó beszédében kihangsúlyozta, hogy elsőként igen furcsának találta, hogy egy ilyen patinás épület kortárs, világzenei és könnyű műfajoknak ad majd otthont, de utána felismerte, hogy ez igenis működőképes lehet.

1996-ban, a Magyar Műhely 100. számának bemutatója során járt itt először, mikor az eseményen performanszokkal, kortárs akciókkal telt meg a klub. Ezek az előadáok szétfeszítették a teret, mégis tökéletesen passzoltak ehhez a környezethez.

Ugyanakkor az államtitkár kihangsúlyozta, hogy nemcsak az alternatív produkciók számára tökéletes a helyszín, hanem számtalan más eseményhez, például kiállításhoz, színházi eseményhez vagy könyvbemutatóhoz is jól illik a klub.



L. Simon László szerint két dolog miatt figyelemreméltó ez a klub.Egyrészt azért, mert az állam közvetlen anyagi segítsége nélkül voltak képesek létrehozni, másrészt pedig azért, mert nagy teret enged az alternatív zenei élet számára. Elismerését fejezte ki a vezetőség felé, hiszen úgy véli, hogy e klub megvalósításában az akarat, a szándék és a tehetség kapcsolata fejeződik ki. Továbbá büszke azért, mert végre van egy hely, ami képes megmutatni, hogy az alternatív zenének, a könnyűzenének, a jazznek, a kísérleti zenének, a világzenének, a népzenének helye van a magyar kulturális életben.

Dr. Kocsis Máté, Józsefváros polgármestere is büszke a Muzikumra, hiszen ez a klub nagyban emeli a nyolcadik kerület és a Palotanegyed színvonalát. A polgármester kifejezte, hogy az épület és a klub tökéletesen illeszkedik az olyan nagy épületekhez, mint a Nemzeti Múzeum, a Szabó Ervin Könyvtár vagy a Nemzeti Filmszínház.

A Palotanegyed nívóját emeli ez az újabb kulturális helyszín, és reméli, hogy a továbbiakban még inkább tudják támogatni ezt és az ehhez hasonló épületeket is.



A Kossuth Klubnak egyébként igen sokáig rendezetlen volt a jogi státusza, hiszen az itt székelő egyesület és az épület viszonya nem volt szabályozott. Emiatt maga a Kossuth Klub sorsa is kérdéses volt. Csak 2011 novemberében sikerül rendezni ezt a helyzetet, ekkor az egyesület 20 évre vagyonkezelési státuszba kapja meg az épületet. Lugosi Győző, az egyesület igazgatója elmondta, hogy csak ezután kezdődhettek meg az átalakítások, mivel csak a jogi helyzet tisztázása után találhattak befektetőket.

A pénzt a francia L’Harmattan kiadó biztosította, melynek a vezetője, Xavier Pryen videóüzenetben kívánt sok sikert a klubnak. Az Édition L’Harmattan által biztosított kölcsönt a klubnak egy évtizeden belül kell visszafizetnie, ami Lugosi Győző szerint teljesen reális, és abszolút módon kivitelezhető.

Gyenes Ádám szerint már csak a homlokzat rekonstruálása hiányzik ahhoz, hogy a klub teljes fényében tündökölhessen.

A most nyíló klubban bisztó is működik majd, ami reggeltől késő estig szolgálja ki az éhes vendégeket. Délelőtt kávét, szendvicseket és croissant szolgálnak fel a diákoknak, délben menü és á la carte fogások várják a vendégeket, este pedig az aktuális műsorhoz illeszkedő fogásokkal, éttermi kiszolgálással, különböző hűsítőkkel kínálják a szórakozni vágyókat.

Lugosi Győző, L. Simon László, Kocsis Máté és Gyenes Ádám

Muzikum Klub és Bisztró, megnyitó, Budapest, 2012. október 26.

Fotó: Bach Máté