irodalom
2012. 10. 25.
Medvesalja regéi és mondái
A történelmi gömöri-nógrádi tájegység, Medvesalja regéi, mondái, történetei olvashatók Farkas Ottó napokban megjelent, Ördög János ugratása című kötetében.
A felvidéki magyarság múltjába bepillantást nyújtó kötetben szereplő történeteket maga a szerző jegyezte le.
A könyv nagy történelmi ívet fut be, a szerző a honfoglalás kori időktől a jelenig tartó szellemi kalandtúrára, izgalmas és helyenként misztikus időutazásra invitálja olvasóit. Megjelenik benne Huba vezér és lánya; a pokolbéli Ördög János, aki a kincseket rejtő Pogányvár tetején kősziklává vált; de arról is szól a könyv, hogy a királyra törő Zách Felicián lemészárolt családját épp a tájegység központi falujának, Újbástnak templomába temették annak idején.
"A könyv második része sajátos korrajz azokról az évekről, amelyekben a cselekmények játszódnak. A történetek minden esetben az egyszerű emberek látószögéből értékelik az történéseket: a Felvidék visszacsatolását 1938-ban, a dél szlovákiai magyarok háborút követő deportálását vagy az 1956-os magyarországi eseményeket" - fejtette ki az MTI-nek a szerző.
Farkas Ottónak az utolsó pillanatban sikerült lejegyeznie a kevésbé ismert és teljesen ismeretlen, a nép ajkán született, a kollektív emlékezet által őrzött mondákat, csodás és hiteles történeteket az egyik legarchaikusabb magyar tájegységből. Adatközlőinek többsége már nem él.
"Több évtizedes gyűjtőmunka eredménye ez a kötet, amely izgalmas olvasmányul szolgálhat nemcsak a szűkebb pátriájuk iránt érdeklődőknek, hanem mindenkinek, aki népünk múltjára és érzelmi világára kíváncsi" - jellemezte a kötetet annak szerkesztője, D. Kovács József. Hozzátette: fontos könyvről van szó, "hiszen újabb értékes mozaikkockával egészült ki az a hatalmas tarka kép, amit nemzeti múltnak nevezünk".
A kötet a szerző magánkiadásában jelent meg a szlovák kormányhivatal támogatásával.
A könyv nagy történelmi ívet fut be, a szerző a honfoglalás kori időktől a jelenig tartó szellemi kalandtúrára, izgalmas és helyenként misztikus időutazásra invitálja olvasóit. Megjelenik benne Huba vezér és lánya; a pokolbéli Ördög János, aki a kincseket rejtő Pogányvár tetején kősziklává vált; de arról is szól a könyv, hogy a királyra törő Zách Felicián lemészárolt családját épp a tájegység központi falujának, Újbástnak templomába temették annak idején.
"A könyv második része sajátos korrajz azokról az évekről, amelyekben a cselekmények játszódnak. A történetek minden esetben az egyszerű emberek látószögéből értékelik az történéseket: a Felvidék visszacsatolását 1938-ban, a dél szlovákiai magyarok háborút követő deportálását vagy az 1956-os magyarországi eseményeket" - fejtette ki az MTI-nek a szerző.
Farkas Ottónak az utolsó pillanatban sikerült lejegyeznie a kevésbé ismert és teljesen ismeretlen, a nép ajkán született, a kollektív emlékezet által őrzött mondákat, csodás és hiteles történeteket az egyik legarchaikusabb magyar tájegységből. Adatközlőinek többsége már nem él.
"Több évtizedes gyűjtőmunka eredménye ez a kötet, amely izgalmas olvasmányul szolgálhat nemcsak a szűkebb pátriájuk iránt érdeklődőknek, hanem mindenkinek, aki népünk múltjára és érzelmi világára kíváncsi" - jellemezte a kötetet annak szerkesztője, D. Kovács József. Hozzátette: fontos könyvről van szó, "hiszen újabb értékes mozaikkockával egészült ki az a hatalmas tarka kép, amit nemzeti múltnak nevezünk".
A kötet a szerző magánkiadásában jelent meg a szlovák kormányhivatal támogatásával.
További írások a rovatból
Megjelent a szerző emlékiratainak folytatása, A másik egy
Más művészeti ágakról
Oksana Karpovych: Lehallgatva című filmje a 21. Verzió Filmfesztiválon
Katarina Stanković Neptun vihara és Ida Marie Gedbjerg Az elveszett Mozi könyv című alkotása a 21. Verzió Filmfesztiválon