A több mint százéves Szépművészeti valaha volt legfontosabb tárlatának nevezte a posztimpresszionista alkotó magyarországi kiállítását a szerdai sajtóbemutatón a múzeum főigazgatója.
   
Baán László kiemelte: a 300 milliárd forint biztosítási összértékű tárlat újszerű koncepcióból közelíti meg az életművet, eddig ugyanis még soha nem vizsgálta kiállítás Paul Cézanne és a megelőző korszakok nagy mestereinek kapcsolatát.
   
Geskó Judit kurátor hat évig járta a világ múzeumait, hogy megszerezze azokat a műveket, amelyeken keresztül végigkövethető Cézanne saját festői világának kialakulása - idézte fel a főigazgató, hozzáfűzve: a kiállítás így Cézanne több mint 100 olajfestményét, akvarelljét és rajzát korábbi alkotók mintegy 40 munkájával párhuzamba állítva mutatja be.
   
A tárlatba a Szépművészeti egyetlen Cézanne-festménye, a Tálaló című csendélet mellé a világ 40 gyűjteménye - többek között a párizsi Louvre és Musée d'Orsay, a londoni National Gallery, British Museum és Tate Modern, a firenzei Uffizi, a bécsi Albertina, a New York-i Metropolitan Museum of Art vagy a Los Angeles-i Getty Museum - kölcsönzött műtárgyakat.
   
Mint Baán László emlékeztetett, a Szépművészeti kiállításának előkészületeit a magyar állam is kiemelt figyelemmel kísérte, az Országgyűlés például a közelmúltban törvénymódosítással emelte meg az állami kezességvállalás plafonját is.
   
A rendezési költségek mintegy 400 millió forintra rúgnak, ebből 120 milliót áll a főszponzor ING - árulta el a főigazgató. Hozzátette azonban: a költségkeret magában foglalja a kiállítás intenzív külföldi reklámkampányát is, amely a múzeum reményei szerint külföldi látogatók tízezreit vonzza majd Budapestre, ahol olyan Cézanne-főművekkel találkozhatnak majd, mint a Kártyázók-ciklus két darabja, a Harlequin, a Montagne Saint-Victoire a nagy píneával, a Fürdőzők vagy a Konyhaasztal.
   
Geskó Judit kiemelte a kiállítás nyitó képpárját: az egymás mellé helyezett Poussin- és Braque-tájképek a Cézanne előtti és utáni korszakra utalnak, mintegy keretbe foglalva a bemutatott anyagot.
Cézanne a régi mesterektől nem egyszerűen másolt - hangsúlyozta -, hanem festészeti problémákat keresett, amelyeket aztán saját látásmódja szerint vetett vászonra vagy papírra. A látogató így a kiállított alkotásokon keresztül nyomon követheti többek között Poussin, Michelangelo, Luca Signorelli, Goya, Delacroix, Courbet vagy Chardin hatását Cézanne művészetére.
   
A közönség megfigyelheti, hogy a nagy francia festő életműve miként gyökerezett a múltban, és hogyan hozott mégis teljes festészeti megújulást, amely aztán a 20. század szinte összes stílusirányzatának alapját képezte - jegyezte meg a kurátor.
   
Geskó Judit hozzátette, a kiállítással a Cézanne munkásságát először felfedező nagy művészettörténészek, művész kortársak előtt is tisztelegni kívánnak, az utolsó teremben ezért az ő portréik bukkannak fel olyan alkotóktól, mint Courbet, Munch, Rippl-Rónai, Tihanyi és Borsos Miklós.
Magyarország első Cézanne-kiállítása 2012. október 26-tól 2013. február 17-ig lesz látogatható.