bezár
 

irodalom

2012. 10. 16.
Sulyok Vince-emléknapok
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Sulyok Vince költő, író, műfordító, művelődéstörténész születésének 80. évfordulójáról emlékeznek meg kiállítással, emléktábla-avatással és irodalmi műsorral szülőhelyén, Győr-Ménfőcsanakon. A csütörtökön kezdődő kétnapos program helyszíne a közművelődési célokat szolgáló Bezerédj-kastély, amely tavaly óta a Sulyok Vince irodalmi emlékhelynek is otthont ad.

prae.hu

 A hetvenhét évesen 2009-ben Oslóban elhunyt emigráns író emlékére Tisztelet a szülőföldnek címmel Giczy János soproni festő munkáiból nyílik kiállítás csütörtökön - közölték a szervezők az MTI-vel. Giczy Jánost személyes ismeretség, művészbarátság fűzte Sulyok Vincéhez, akárcsak Barsi Ernő néprajzkutatót, aki az író egész életművét átfogó hazaszeretetéről tart előadást a kiállítás megnyitója után.
   
Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő pénteken emlékezik az egykori barátra, költőtársra, a találkozásokra. Kányádi verseit Sulyok Vince jóvoltából ismerhették meg a norvég olvasók, ugyanis ő fordította norvégra a Kányádi-költeményeket. A múltidéző beszélgetést megzenésített Sulyok-versek színesítik a Hangraforgó együttes előadásában.
   
Az emléktábla-avatást ugyancsak pénteken tartják az irodalmi emlékhelynél, ahol Sulyok Vince gazdag könyv- és folyóirat-gyűjteményét őrzik. Könyvei sorsáról ő maga döntött, amikor nyolc évvel halála előtt ajándékozási szerződést kötött az intézménnyel.
   
A 4400 kötet több mint fele magyar nyelvű, az idegen nyelvű könyvek zöme norvég, de található német, angol, orosz és francia nyelvű kiadvány is a kollekcióban. Kitüntetett helyen láthatók a dedikált kötetek, amelyeket egyebek között Illyés Gyulától, Kányádi Sándortól, Csoóri Sándortól kapott.

A kollekció a költő magyar és norvég nyelven megjelent munkáit is tartalmazza, köztük első verseskötetét, az 1958-ban Rómában megjelent Rámdöntött világot és az utolsót, a Vérezni kezd a tengert.

Műfordításaiért Oslo város fordítói díját 1975-ben nyerte el elsőként a külföldiek közül.
   
Egyik legjelentősebb munkája a Magyarország történetéről és művelődéséről szóló, norvég nyelven írt enciklopédikus mű. Ennek címlapját a ménfői csatát felidéző kép díszíti a Képes krónikából, utalva arra, hogy az 1994-ben megjelent kötet írója 1932-ben Ménfőn született.
Magyarországot kényszerűségből hagyta el az 1956-os forradalom után, s több mint fél évszázadon át élt norvég emigrációban. A Magyarország történetét ismertető művét a skandináv országok egyetemein tankönyvként használják.
nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Havas Juli Papírbabák, avagy lehet-e két hazád? című kötetének bemutatójáról
Kilenc szabad növény és Boszorkányok nyara – Recenzió Sánta Miriám és Sárkány Tímea 2023-as köteteiről
Mi köze mindehhez Nádas Péternek?
Kovács Dominik és Kovács Viktor Lesz majd minden című regényéről

Más művészeti ágakról

Gimesi Dóra: Amikor mesélni kezdtek a fák
Kritika a Das Rheingold és a Die Walküre előadásairól a Wagner-Napokon
gyerek

31. Kabóciádé Családi Fesztivál


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés