A projekt október 2-án a Müpa Üvegtermében került bemutatásra egy konferencia keretében. A United future vezetője, Karsai Dina elmondta, hogy ezzel a programmal a legfőbb céljuk az, hogy felhívják a figyelmet egy élhetőbb környezet kialakításának lehetőségeire, és az, hogy a fiatal építészjelöltekben egy olyan hozzáállást alakítsanak ki, aminek fő elemei az emberléptékűség, a környezettudatosság és a fenntarthatóság. Egyfajta paradigmaváltási kísérletről van tehát szó. A program előadások, viták, beszélgetések és stúdiumok keretében fog megvalósulni nyitott laboratóriumként. Fontos feladat a környezettudatosságra való nevelés mellett a hazai design pozíciójának erősítése, a hazai designerek megismertetése itthon és nemzetközi szinten is. A United future egy közös alkotói munka, ahol a fiatal enteriőrtervezők, a tájépítészek, textiltervezők, tervezőgrafikusok, grafikusok, stylistek, építészek együtt dolgoznak majd a középületek, közterek átszervezésén, és az emberléptékű területek kialakításán.

A konferencia első előadója Dr. László Ervin professzor, tudományfilozófus, író a fenntarthatóság, az élhető jövő és a kreativitás kapcsolatáról szólt. Szerinte a fiatalság szerepe az új világ kialakításában mérhetetlenül fontos, mivel a változás mindig az új generációból és a perifériákból származik. A mai rendszer természetesen nem fenntartható, mivel a Föld lakosait nem képes életben tartani, ezért nagyon fontos, hogy egy új struktúra alakuljon ki, melyhez új tudatosság és új identitás szükséges. Be kell látnunk, hogy egy bolygón élünk a természettel, amit nem használhatunk ki, mert akkor mi sem fogunk létezni. Használni kell és megtartani a természet erejét, és rá kell jönnünk arra is, hogy nem egyéni emberek vagyunk, hanem a közösség részei, így összekapcsolódva kell működnünk és nem egyéni érdekeinket követnünk. László Ervin professzor szerint a mai fiatalságnak döntenie kell arról, hogy a mostani világ utolsó generációja lesz, vagy az új világ első generációja.


Kánai András, kommunikációs szakember, sci-fi író irodalmi példákon keresztül vázolta azt, hogy az egyes korokban hogyan képzelték el az életet a jövő városaiban. Frank L. Paul illusztrátor szerepét hangsúlyozta a sci-fi elindulásában, aki kupolás városokkal, zsúfolt terekkel és tevékeny emberekkel képzelte el a jövő helyeit. Bepillantást nyerhettünk a középkori utópiákba is, ahol a városokban ideális környezeti viszonyok uralkodnak, az embereknek nem kell sokat dolgozniuk és minden tökéletesen megszervezett. A racionalizmusban megjelennek azok az elméletek, melyek már olyan településekről beszélnek, amik tulajdonképpen közösségi terek, és az emberek, a tudósok eszmecseréket folytatnak bennük. Kánai András szerint az utcai gázlámpa megjelenése igen nagy áttörést hozott a sci-fiben. Az emberek számára kinyílt a világ, birtokba vették az éjszakát, a szórakozás egész napon át tarthatott, ezek a dolgok pedig komoly gondolkodásra késztettét az írókat. Jules Verne ekkoriban alkotja meg első regényét, Párizs a XX. században címmel, melyben egy mechanizált, embertelen városképet vázol, ahol benzines autók járnak, gyors vonatok közlekednek, és amelyben egy, az egész világot átszelő telegramhálózat működik. Nem sokkal később készül el Herbert Georges Wells Az eljövendő napok című kisregénye, melyben a város egy rendkívül nyüzsgő, zsúfolt hely lesz, amiben mozgó járdák szállítják az embereket. Asimov 951-es városa a végső város, ami már teljesen élhetetlen és zaklatott, de hasonló a helyzet William Gibson 1984-es regényében is. Greg Egan Permutation City írásában egy kissé pozitívabb képet fest: a regényében maga a város egy közösségi találkozóhely lesz, hiszen annak ellenére, hogy az emberek saját tudatukban élnek, még mindig szükségük van a társas kapcsolatokra. A kortárs írók ezzel szemben igen komor és pesszimista világképet festenek, Bacigalupi A felhúzhatós lány című írásában kimondásra is kerül, hogy ezt a világot bizony "elszúrtuk".

Azonban úgy tűnik, hogy nem ilyen riasztó a helyzet, hiszen egyre több fenntartható épületet hoznak létre még kis hazánkban is. A Zoboki Gábor és a Zoboki-Demeter és Társaik Építésziroda által megvalósított Telenor székház vagy maga a Művészetek Palotája is kiváló példája a környezettudatos építészetnek. Zoboki Gábor szerint ma már nem elegendő, ha egy építész technikailag magasan képzett, hanem környezetéért aggódó szakembernek is kell lennie. Az irodája ennek fényében számos projektet valósított meg. A Telenor székházában például nemcsak a napenergia lett kihasználva elemek és kollektorok segítségével, hanem a szél és a talaj ereje is. 180 talajszondát fúrtak le a földbe, ezenfelül a szellőztetési rendszer decentralizált módon lett megvalósítva. Rengeteg energiát tudtak megspórolni azzal is, hogy a fűtési-hűtési rendszer nem a mennyezetbe, hanem a talajba lett beágyazva és egy álpadlóval lett elrejtve. A Telenor épületének homlokzati részein nagyon sok az üvegfelület, melyek szintén úgy lettek kialakítva, hogy nyáron kellemesen hűtsék a benti levegőt, télen pedig meleget árasszanak.

A környezettudatosság mellett nagyon fontos volt az is, hogy egy emberbarát épületet hozzanak létre. Egy nagy központi rész került ezáltal megvalósításra, ahol több mint 1000 alkalmazott tud egymással érintkezni. Kávézók, boltok, éttermek lettek ezen a részen kialakítva, ezáltal sokkal emberléptékűvé vált maga a tér. Másrészt a liftek eléréséhez szükség van az embereknek némi gyaloglásra, ami által lehetőség nyílik arra, hogy összefussanak kollégáikkal, és létrejöjjön közöttük egyfajta személyes interakció. Ezenfelül szintenként 4+3+2 unit került kialakításra, mely lehetővé teszi, hogy egy légtérben 30-40 ember együtt dolgozhasson és folyamatos kommunikációban legyen egymással. Tehát ez az épület nemcsak környezetbarát, hanem maximálisan emberbarát is. Sőt nem elhanyagolható, hogy évente annyi energiát spórolnak meg, ami 500 családnak is elegendő lenne 12 hónapra.

Ma tehát egy építész nem kerülheti meg a környezetvédelmi kérdéseket. Számolnia kell a fenntarthatósággal, mert máskülönben a pesszimista sci-fi íróknak lesz igazuk és tényleg el fogjuk szúrni a világunkat, ami élhetetlenné válik. Jelenleg használt energiaforrásaink végesek, így a fiatal generációnak már meg kell találnia az alternatív energiákban rejlő lehetőségeket. Éppen ezért hihetetlenül fontos az United future szerepe: ez egy olyan laboratórium, mely környezettudatosságra nevel és egy zöldebb szemléletet alakít ki.

United future zip konferencia, Művészetek Palotája, 2012. 10. 02.

Fotó: Bach Máté