Megvan a Bródy Sándor-díj nyertese / PRAE.HU

Az Alexander Brody által, 1994-ben létrehozott Alapítvány által kiadott díj 350.000 Ft pénzjutalommal jár, s mindig az előző évben kiadott, legjobbnak talált első kötetes prózaírónak ítélik oda.

Kálmán Gábor 1982-ben született Érsekújvárott, több éve publikálja verseit és prózai munkáit neves folyóiratokban. Tavaly jelent meg első regénye, a Nova, amely a fülszöveg szerint "olvasmányos, élvezetes történetekből összeálló novellafüzér. Vagy inkább regény, hiszen a motívumok átgondolt, mindig az értelmezést dúsító visszatérései, általuk az ismeretek fokozatos adagolása regénnyé, egy sosemvolt szlovák falu történetévé szervezik a szövegeket. A könyv lapjain Jasná Horka egyszerre misztikus és profán története rajzolódik ki a második világháborútól napjainkig. Tanulságos történetek, melyek talán az ismerősség és az idegenség állandó jelenléte által tudják az olvasót saját történeteinek újragondolására bírni."

A Bródy Sándor Alapítvány ötlete az 1990-es évek elején merült fel. Bródy Sándor unokája, Alexander Brody a nagyapa, illetve annak első könyve, a Nyomor című novelláskötet emlékére elhatározta, hogy létrehoz egy olyan irodalmi díjat, amely pályakezdő írók egy-egy kiemelkedő teljesítményét jutalmazza.

Az Alapítvány kuratóriuma 1994-ben alakult meg, elnöke Géher István költő és irodalomtudós volt. Az első díjátadásra 1995-ben került sor. A működés első éveiben nem volt semmilyen műfaji korlátozás, és ez – a különböző műfajba tartozó munkák összemérhetetlensége miatt – gondokat okozott. 1998 óta az Alapítvány első kötetes szépprózát jutalmaz. (Kivétel volt 2002-ben Szálinger Balázs Zalai passió című hexaméteres eposza, de az is elbeszélő műként kapta a díjat.)
A kuratórium összetétele időközben többször is változott, jelenleg Márton László író az elnök, tagjai: Balázs Eszter szerkesztő, kritikus, Mikola Gyöngyi irodalomtörténész, egyetemi tanár, Mészáros Sándor szerkesztő, kritikus és Saly Noémi kultúrtörténész, esszéíró.

A kurátorok minden évben elolvassák az előző év debütáló prózaköteteit (ezek száma évről évre változik, általában 25 és 50 között van). Ezek közül egy kuratóriumi ülésen kiválasztják a 8-10 viszonylag legértékesebbet, majd ezek közül is elkülönítik a díjra komolyan esélyes 3-4, olykor 5 könyvet. Külön kuratóriumi ülésen, hosszú és alapos szakmai vita után döntenek a díjazandó műről. Minden évben új meg új vita tárgya, mit is jutalmaz a díj: hol a legjobban megformált, megkomponált művet, hol a szerző kirobbanó tehetségét; hol az ötlet erejét, hol a világról és az emberről való tudás gazdagságát, hol az elmélyült műgondot. Ez mindig az adott művektől függ.

A kuratórium a döntés során konszenzusra törekszik, nem éri be egyszerű szavazattöbbséggel. Ahhoz, hogy egy mű díjazott legyen, legalább négy kurátornak egyöntetűen támogatnia kell, vagy pedig háromnak kell egyértelműen támogatnia, a másik kettő pedig, noha nem ez volt a favoritja, szintén elképzelhetőnek tartja díjazottként.
A díjátadó ünnepséget egyúttal irodalmi estként is számon szokás tartani. A díjazotton kívül a többi esélyes szerző is meghívást kap rá, és egy-egy részletet felolvasnak műveikből. Népes, nem ritkán 80-100 fős közönség látogatja a rendezvényt. A Bródy Sándor-díjnak ma már komoly szakmai presztízse van. Hivatkozásokban, életrajzokban szerepeltetik. A díjazottak vagy a díjra esélyesek közül sokan válnak vagy kezdenek válni a magyar irodalmi élet jelentős vagy éppen meghatározó személyiségeivé.

Az Alapítvány működési költségét részint maga a díj teszi ki, részint a dologi és működési kiadások. Mindezt a kezdetektől mostanáig az alapító, Alexander Brody finanszírozza, másféle támogatást az Alapítvány eddig nem kapott.  

Bródy Sándor-díjasok:  