A XX. századi magyar képzőművészet jeles mesterére emlékezünk, aki fantasztikus ember volt, nyílt szívvel, figyelemmel próbálta beavatni a művészet rejtelmeibe a fiatalabb, kezdő alkotókat - hangsúlyozta a pénteki könyvbemutatón Bereczky Loránd. A Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója személyesen is ismerte Chiovini Ferencet, s elmondása szerint "Feri bácsi volt az első a pályán, aki felvillantotta előttem a művészet fenségeit, titkait." 

A Chiovini Ferenc Munkácsy-díjas, érdemes művész élete és munkássága korabeli dokumentumok tükrében című könyv dokumentatív értékű, hiszen a lánya olyan dolgokat tudhat róla, amit senki más - emelte ki Bereczky Loránd.

"Apám nem a valóságot festette, hanem amit ebből absztrahált; megmártózott a realitásban, s átköltötte azt" - mondta el lánya, aki személyes emlékein keresztül idézi fel a festőművész életét, barátaival való kapcsolatát, munkáit, a szolnoki művésztelepen töltött időt, a derűt, amely ott az alkotókat jellemezte. Mint mondta, apja mellett a szolnoki művésztelep tagja volt mások mellett Bernáth Aurél, Fényes Adolf, Vidovszky Béla, Aba-Novák Vilmos és Révész Pál is.

A személyes emlékek, anekdoták mellett bibliográfia, katalógusok, különféle iratok is tanulmányozhatók a magánkiadásban megjelent könyvben.

Chiovini Ferenc 1899-ben született Besenyszögön. Képzőművészeti tanulmányai végeztével 1926-ban a szolnoki művésztelep tagja lett, itt élt és alkotott 1981-ben bekövetkezett haláláig. 1935-ben és 1936-ban római ösztöndíjas volt; egyik legismertebb munkája az Aba-Novák Vilmossal közösen festett falképek sorozata a jásszentandrási templomban.