A szakpolitikus az elmúlt hatvan év legnagyobb horderejű koncepcionális átalakításának nevezte a múzeumokról, könyvtárakról és a közművelődésről szóló törvénynek az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottsága előtt hétfőn ismertetett módosítását.

    Mint közölte, a korábban megyei fenntartású múzeumok és könyvtárak többsége a települési önkormányzatok fenntartásába kerül, mivel a bevételeik folyamatos csökkenésével a megyék képtelenné váltak kulturális intézményeik finanszírozására.

Másfelől a saját fenntartású intézményeket a települési önkormányzatok és a helyi vállalatok sokkal inkább magukénak érzik és szívesebben támogatják - érvelt az államtitkár.

    Felidézte, hogy 2012. január 1-jén az addig megyei fenntartású intézmények a megyei intézményfenntartó központok (mik) kezelésébe, így állami tulajdonba kerültek; ezen intézmények finanszírozására az Emberi Erőforrások Minisztériumában 107,6 milliárd forintot különítettek el.

    L. Simon László elmondta, hogy a törvényjavaslat a nagy városi múzeumi intézményeket a megyeszékhelyek fenntartásába adja, ezek hatóköre azonban továbbra is megyei szinten marad; mindehhez megfelelő finanszírozási konstrukció is társul.
 
A megyeszékhelyi múzeumok fenntartását jövőre 2,6 milliárd forint szolgálja - jelentette be az államtitkár. Összehasonlításul megemlítette: idén a mik-ek 2,6 milliárd forintot fordítottak a megyéktől átvett egész múzeumi hálózatra. Jövőre a megyeszékhelyen kívüli múzeumokra további 1 milliárd forintot szán a tárca - fűzte hozzá.

    Néhány országos jelentőségű egység - például a sátoraljaújhelyi Magyar Nyelv Múzeuma, a gyöngyösi Mátra Múzeum vagy a pákozdi 1848-as Emlékmúzeum - állami fenntartásban, országos múzeumok filiáléjaként fog működni, 2013-ban 700 millió forintból.

    L. Simon László beszámolója szerint a települési önkormányzatok fenntartásába adott múzeumok ingó és ingatlan vagyona egyelőre állami tulajdonban marad, de a tapasztalatok összegzése után a tárca tárgyalni fog a kérdésről. A törvényjavaslat az állam számára egyetértési jogot is biztosít az intézetvezetők kinevezésénél.

    Sokkal bonyolultabb a helyzet a megyei könyvtárak esetében, mert ezeknél többféle fenntartói konstrukció is létezik - közölte az államtitkár. Az új rendszerben a korábbi megyei könyvtárak finanszírozását szintén a megyeszékhelyek önkormányzatai veszik át; azokon a településeken, ahol a megyei mellett városi könyvtár is működött, intézmény-összevonásokat hajtanak végre - ismertette a tervezetet.

    Mint elmondta, a megyeszékhelyi könyvtárak működtetésére jövőre 2,85 milliárd forint jut, ezek kistelepülési feladatellátására azonban külön 1,7 milliárd forintot szánnak; ez az összeg magában foglalja majd az eddigi 200 millió forintos mozgókönyvtári normatívát is.

    A közművelődés területén az államtitkár beszámolója szerint meg akarják erősíteni a megyei feladatellátást, ez azonban nem megyei művelődési központok fenntartását jelenti, hanem elsősorban a szakmai felügyeleti rendszer működtetését; erre 1,1 milliárd forint szerepel a költségvetésben.

    L. Simon László ismertette a 2013-as büdzsé további forrásmegosztási tervezetét is: az állami fenntartás mellett átalakuló levéltári rendszerre 2,2 milliárd forint jut, míg a települési önkormányzatok könyvtári és közművelődési feladatainak támogatására 7,5 milliárd forint áll rendelkezésre.

A megyeszékhelyek számára 710 millió, a főváros részére 677 millió, a budapesti kerületeknek pedig további 677 millió forintot szánnak közművelődési feladatokra.

    Ezzel a kormányzat visszahozza az előző kabinet által eltörölt kulturális normatívát, úgy, hogy pontosan és áttekinthetően differenciálja is azt - hangsúlyozta az államtitkár, majd megjegyezte, mindehhez jelentős mennyiségű forrást is sikerül biztosítani.

    De nemcsak pénzről van szó, módszertani megújulásra is szükség van - emelte ki L. Simon László, hozzátéve: az alacsony látogatottságú múzeumi egységeket nem bezárni kell, hanem megtölteni élettel.

    Novák Előd (Jobbik) hozzászólásában nagyobb mennyiségű forrás bevonását tartotta szükségesnek, míg Karácsony Gergely (LMP) azzal kapcsolatban fejezte ki kétségeit, hogy tartható lesz-e a 2013-as költségvetés. Hiller István (MSZP) az oktatásügyben "elemi erővel" zajló államosítás és a kulturális intézményrendszer decentralizációja között fedezett fel koncepcionális ellentmondásokat.

    Válaszában L. Simon László hangsúlyozta: évtizedek óta először hoztak létre ilyen átgondolt kultúrafinanszírozási modellt, pontosan meghatározott feladatokkal és az azokhoz rendelt forrásokkal.

    A kulturális bizottság 15 igen szavazattal 3 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta az indítványt.