A kulturális örökségvédelem területén zajló átalakulások akkor szolgálják az ország és a társadalom érdekét, ha erős tudományos és szakmai intézmény szolgálja a magyar műemlékvédelem ügyét - hangsúlyozza a bizottság. Mint kiemelik, a magyar társadalom nem engedheti meg a kulturális örökségvédelem "kirekesztettségét".

Az épített örökség védelméhez szükséges a társadalom felé a közvetítői partneri szolgálat, a tudományos háttér, a kutatás biztosítása; illetve az ezt támogató komplex szemléletű multidiszciplináris intézmény - áll a dokumentumban.

    Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága emlékeztet: az ország kulturális örökségének ápolása, kutatása, megőrzése alkotmányos kötelesség is. A kutatás, az oktatás, a fenntartás, a szaktanácsadás, a felügyelet, a tervezés, a restaurálás, a nyilvántartás, az adattár egységes rendje teremti meg a szakmai hátterét a számos szakterület összehangolását kívánó munkának.

    Mint felidézik, a műemlékvédelem évtizedekig társadalmi közügy volt, a szakterület és a műemlékek tulajdonosai együttműködő partnerként segítették egymást, mikor azonban a műemlékvédelem tudományos és operatív intézményét megterhelték a hatósági feladatkörrel, elkezdődött az a káros folyamat, amely a mai helyzethez vezetett.

    "Ettől a pillanattól a műemlékvédelem hatóságként kellett, hogy megjelenjen, sokszor az alapfeladatától teljesen idegen érdekeket kellett képviselnie. Így állhatott elő az a visszás helyzet, hogy a lélekszámában jelentősen megnőtt szervezet megfelelt a hatósági elvárásoknak, de alapfeladata fokozatosan háttérbe szorult" - fogalmaz az örökségvédelmi szervezet.    

A KÖH "szükségszerű megújítása" a teljes szétdaraboláshoz vezetett: előbb a speciális szakértelmet kívánó kivitelezést választották le, majd a tervezést, az épületkutatást. "Teljesen megszűnt legfontosabb feladata, a felügyelet, amit teljesen kiszorított a hatósági feladatkör. Műemléki értékleltárunk, topográfiánk pedig nem létezik, vagyis nem ismerjük, hogy milyen érték birtokában vagyunk" - figyelmeztet a nyilatkozat.    

A megfogalmazók úgy vélik, tájékozatlansága folytán a szakmán kívül eső új vezetés eltérően értelmezi szerepvállalását. Mint hangsúlyozzák, a szakterületről kiszorultak a szakemberek, akik helyét egyre nagyobb számban adminisztrátorok veszik át.

Még létezett az identitását kereső, "megcsonkított" KÖH, de a másodfokú építési hatóság szerepkörét megtartó központi szervezetben teljes szakágak képviselői tűntek el - emlékeztet a dokumentum. Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága szerint a "folyamatos, jelentős társadalmi veszteséget okozó" átalakítások tévútra vezettek.

    "Ezért szűnik meg most egy olyan komplex, tudományos intézmény, aminek létezése nélkül egy nemzeti értékeit tisztelő ország nem létezhet. Hiányában elveivel és társadalmi céljaival ellentétes magatartás képviseletére kényszerül" - fogalmaznak, hozzátéve: mikor a közigazgatás racionalizálása az európai normákhoz kíván alkalmazkodni, nem szabadna megszüntetni egy olyan intézményrendszert, amely minden európai országban meghatározó módon van jelen.    

"Számos, tőlünk fejlettebb országban felismert tény, hogy a kulturális örökségvédelem - minden jelentőségén túl - gazdasági mozgatórugó is tud lenni. Nincs olyan terület, ahol kisebb ráfordítással nagyobb gazdasági eredmény érhető el abban az esetben, ha nem helyi, vagy eseti érdekeket szolgál, hanem nagyobb összefüggésében illesztik lehetőségeit a szükségszerű fejlesztési programokhoz" - zárul a nyilatkozat.