A folyóirat megálmodói és létrehozói bíznak abban, hogy a Trefort-kert Magazin nem fog elveszni a látszólag hasonló folyóiratok között, mert olyan szellemi háttérrel rendelkezik, amely biztosítja, hogy rövid időn belül mértékadó szellemi műhelyként hódítsa meg lehetséges olvasóit. Bár címében kiadója, az ELTE Bölcsészettudományi Karának Kampuszára, a veretes téglaépületekkel övezett Trefort-kertre utal, ahol a bölcsészek a nagyvárosi nyüzsgésből látszólag kiszakadva élhetik diákéletüket, ez nem jelent valamiféle elzárkózást, hiszen a Kampuszt megtöltő mintegy hétezer hallgató egy olyan intézmény diákja, amely nemzetközi kapcsolatai, tudományos rangja révén nemcsak a hazai és az európai tudományosságban foglal el jelentős helyet, s első helyet immár évek óta a magyar egyetemi karok között (A HVG minden év novemberében megjelenő, az  OFIK hivatalos adataira támaszkodó különszámában (Diploma 2007, Diploma 2008) a magyar felsőoktatás 72 intézményének 167 karából 2007-ben és 2008-ban is az ELTE Bölcsészettudományi Karát rangsorolták az abszolút 1. helyre.), hanem 16 intézetében működő 65 tanszékével és 6 doktori iskolájának 70 programjával komoly szerepet játszik az ország szellemi és kulturális életében is.

A Bölcsészettudományi Karon tanított több mint félszáz nyelv és a hozzájuk kapcsolódó kultúrák (57 BA szakirányon és az indítani tervezett 100 MA képzésen 60 nyelvet tanítanak, és a világ szinte minden kultúrájával foglalkoznak) megismerése révén az itt tanuló diákok gazdag képet kapnak a világról, amelynek birtokában az antik és a modern szellemiség, a kelet és a nyugat folytonos kölcsönhatásában készülhetnek jövendő hivatásukra: lehetnek egy-egy terület elmélyült kutatói vagy oktatói, tanárok, a kulturális élet vagy a sajtó legkülönbözőbb területein dolgozó szakemberek, akik mindenképpen nagy szerepet játszanak majd a társadalom formálásában, hiszen mi itt a Bölcsészkaron azért vagyunk, hogy fölépüljön a jövő társadalma − ahol felelős európai polgárként, öntudatos magyar emberként lehet élni.

A Bölcsészettudományi Karról az elmúlt évtizedekben sok ezer olyan hallgató került ki, akikre mint volt diákjainkra, alumnuszainkra (a számuk lassan a 30 ezer felé közelít), büszkék lehetünk, mert tudósokként, tanárokként, művészekként, politikusokként és médiaszemélyiségekként magukkal vitték és képviselték az itt kapott szellemiséget.

A folyóirat szerkesztői szeretnék, ha ez a múlt ismeretében és az értékek jegyében megnyíló szellemiség tükröződne a Trefort-kert Magazinban is. Részben meghatározó szellemi műhelyeik képviselőinek állandó jelenlétével, részben alumnuszaik megszólaltatásával és reflexióival, részben állandó kitekintésükkel a világba, s azoknak a érdekességeknek, vitáknak az ismertetésével, amelyek átszövik az egyetemi-tudományos élet mindennapjait, akár a Kampuszon kívül, akár a Kampuszon belül: hiszen, amint látható, a Trefort-kert − és terveink szerint a Trefort-kert is − mindenki előtt nyitva áll, és három különböző égtáj felé néző kapuján keresztül nemcsak a diákoknak és tanáraiknak, de az érdeklődőknek is szabad bejárás nyílik.

Magazinuk kiadását nem az olcsó siker és a népszerűség diktálja, ezért háromhavonta jelenik meg, hogy alapos és átgondolt információkat, megnyilatkozásokat és véleményeket közvetíthessen mind általános, mind tematikus számaikban olvasóiknak. Remélik, hogy munkájuk során mindig számíthatnak olyan jelentős személyiségek jelenlétére lapjaikon, mint Kulcsár-Szabó Ernő akadémikus, Esterházy Péter író, D. Tóth Kriszta műsorvezető, vagy a Nobel-díjas portugál José Saramago, akiktől vagy akikről előre láthatólag olvashatnak az október végén megjelenő első számban, amelyet decemberben, aztán márciusban követ a második, illetve a harmadik szám.