Mit adtak nekünk a Habsburgok? – tehetjük fel a Brian élete örökérvényű kérdését kiforgatva. Habsburg Ottó bonmot-ja szerint a magyar szabadságharcot leverő Ferenc József feleségének népszerűségét a magyarok körében az is adja, hogy nem Habsburg volt. A bajor szépség kultuszának ápolói több évfordulót ünnepelhetnek: 175 éve született a Wittelsbach hercegkisasszony, húszévesen járt először Magyarországon – s a bécsi udvar rosszallása ellenére összesen hatévnyi időt töltött hazánkban –, majd egy évtizeddel később koronázták magyar királynévá a kiegyezéskor.



Akik lemaradtak Szabó Margit író pazar előadásáról, a könyvtár aulájában elhelyezett tablók fotóiból és dokumentumaiból képet nyerhetnek Sisi életéről, mely korántsem volt olyan cukormázas, mint a Romy Schneider-filmtrilógia, de kizárólag olyan szélsőséges sem, mint ahogy az októberben mozikba kerülő új film (előzetese) ábrázolja. (A tetoválás, a kokain, a húspakolás igaz, de nem úgy, az aktfotó biztosan nem.)





A kiállítás főszervezője, Melis Sándorné és a szentendrei média ismert szereplője, Ördöghné Vilman Melinda érdeme, hogy az kölcsönzőteremben lévő vitrinek előtt már itt, az utcáról belépve megannyi színes festmény fényképe kelti fel a figyelmet. Nemcsak az uralkodói párról készült képek, hanem például Surányi Linda fotóreprodukciói Sisi kutyáit is bemutatják. Mai újságcikkek mellett a hároméves Németh Júlia nevető kutyás-napos-holdas-Sisis rajzát érdemes kiemelni. Ő egyébként Németh Andrásné Farkas Gabriella gyermeke, aki az egykor volt vagy még létező Sisi-szobrok adatainak legalaposabb webes dokumentálója.





Szabó Margit szintén szót ejtett "természetesen" a királyné ebeiről, hiszen kettőnek Gödöllőn, a kastély parkjában látható a felújított sírköve. Kutyakozmetikája vagy kutyamenhelye lenne ma a felséges asszonynak, játszott el azzal a gondolattal Sisi Baráti Kör titkára, hogy mivel foglalkozna napjainkban civilként a koronás fő. Vagy szépségszalonban adhatna tanácsokat, esetleg sportszalont vezetne. Versenylovas lehetne, hiszen Európa legjobb női lovasának tartották korában. Igaz, hogy szívesen úszott, és vívni ugyancsak jól megtanult. Bizonyára tagja lenne egy természetjáró szakosztálynak, mert órákon keresztül tudott gyalogolni, még akkor is, mikor udvarhölgyei sorra kidőltek, mert nem bírták tartani a tempót. Mindez meg is látszott alakján: 90-es mellbőségéhez 49-50 centiméteres derék társult, s kecsességét kiemelte a kor átlagmagasságát meghaladó 172 centije, tudtuk meg Czédly Mónika divattervezőtől. A D’Elia szalon vezetője szabók, művészettörténészek és mérnökök segítségével a királyné tizenkét díszruháját rekonstruálta, s ezek közül a koronázási ruhát meg is tekinthette a közönség Ördöghné Vilman Melindán. A többi Bad Ischlben volt még néhány héttel ezelőtt, november 17-én azonban a Gödöllőn rendezendő jótékonysági Erzsébet-bálon nyilván újra Szabó Dóra, a Sisi hasonmásverseny győztese viseli majd a koronázási ruhát, melynek eredetileg a fémszálakkal hímzett változata 28 kilót nyomott. Többet azonban a ruhákról nem lehet elárulni, mert már így is másolják őket, amit bizonyít, hogy a Czédly Mónika által szándékosan ejtett apró hibák is ugyanúgy festenek az osztrák másolatokon.





Varga Mária babányi méretben horgolta meg ezen ruhák némelyikét, gondot fordítva a kiegészítők (kalapok, legyezők stb.) elkészítésére is. Nemcsak gyerekek álltak lenyűgözve az aprólékos kivitelezést látva, hanem az arra járó pánkok is elmorzsoltak egy könnycseppet hajdani makramézási képességüket siratva. Nagyjából tematikus elrendezésben szemlélhetők a többi vitrinben könyvrégiségek és mai képeslapok, ékszermásolatok, szobrok, a Sisi Baráti Kör füzetei és az Erzsébet Királyné Fórum tagjainak egyedi készítésű tárgyai (receptkönyv, táncrend, fanzine stb.), a legimpozánsabb mégis a digitális képkeretbe feltöltött sok ezernyi fotó.





A főként Varga Andrea és Ördöghné Vilman Melinda magángyűjteményéből származó kincsek mellé a Pest Megyei Könyvtár felsorakoztatta saját sisis könyveit, ám mivel ezek kölcsönözhető darabok, többet azonnal magukkal vittek a beiratkozott olvasók, akik ibolyaízű fagylaltot is kóstolhattak a Római Fagylaltozó jóvoltából, az Édeni Csokiboltnak köszönhetően pedig édesség kényeztette a látogatókat. 



A Sisi kultusz című kiállítás szeptember 15-ig látható Szentendrén a Pest Megyei Könyvtárban.

Fotó: Klein László