Orbán Attila, a kiállítás kurátora elmondta az MTI-nek, hogy H.N. MIRA munkássága termékeny volt, a Szentendrén alkotó művész sok festményt hagyott hátra. A tárlaton 30 alkotása látható.

"Olajfestményt is készített egyet-kettőt, de nem ez volt az igazi technikája. Expresszív technikával dolgozott, anyaghasználata azért ilyen gyors. Nem várakozott hetekig, hogy megszáradjanak a rétegek, hanem gyorsan adta ki magából a mondanivalóját" - magyarázta a kurátor. Merített papírra, parafa négyzetekre és kartonra is festett. Az anyagot szabadon kezelte, ami éppen volt nála, azt használta.

Képein érdekesen keveredik a figuratív és az absztrakt expresszionizmus. Szentendreiként hatottak rá a város hagyományai, különösen Vajda Lajos, Bálint Endre, ef. Zámbó és Wahorn András képi világa fedezhető fel alkotásain. Munkáin bizonyos formák és szentendrei motívumok, mint például templomok szabadabb, lazább felfogásban jelennek meg - tette hozzá.

H.N. MIRA a tanítás mellett alkotott, mint festőművész nem volt benne a hivatalos szakmai áramlatban, nem voltak egyéni kiállításai. Inkább magának, visszavonulva festette meg a képeket.

Munkásságára nagyon jellemző még a gesztusfestés, amikor konkrét formák már nincsenek, csak az ecsetvonások mozdulata, lendülete, ereje és a festékcseppek szabad mozgása dominál a festményeken.

Törekedett az élénk színek használatára, de vannak monokróm festményei is. Több alkotásán a festékcsurgatásos kalligrafikus technikát alkalmazta, ami jelzi, hogy mennyire hatott rá Korniss Dezső világa a 60-70-es évekből.

Orbán Attila kitért arra, hogy a tárlattal szeretnék elérni, hogy ne merüljön feledésbe a festőművésznő értékes munkássága és képi világa.

Nagy Gábor, a festőművész férje arról is beszélt, hogy 2010-ben jelent meg egy képzőművészeti album, amely H.N. MIRA 1800 festményét tartalmazza.

A tárlat augusztus 28-ig tekinthető meg.