"Izgalmas anyagot láthatunk, amely legalább annyira vitára ösztönző, mint szemben, a Műcsarnokban múlt héten megnyílt, Mi a magyar? című kiállítás" - szólt a nagyszabású tárlatról annak csütörtöki megnyitóján az Emberi Erőforrások Minisztérium kultúráért felelős államtitkára. L. Simon László emlékeztetett: a kínai és az európai festészet évszázadokon keresztül különböző utakon fejlődött, ennek ellenére a kínai festészetet mindig nagyra becsülték Európában.

    A kínai művészek hagyományosan történeteket, legendákat festettek le, hitelesen, már-már túlzó realizmussal; a festészet Kínában évszádokon keresztül elsősorban dekorációs célokat szolgált - idézte fel az államtitkár, hozzátéve: ennek ellenére ez az egzotikus világ az impresszionizmus óta termékenyítetően hatott az európai művészetre.

    Megjegyezte, a kínai képzőművészet a kommunizmus idejétől új feladatokat kapott, majd a kulturális forradalom évtizede után, a reform és nyitás politikájával igazi fordulat következett be. A nyitás következtében a képzőművészet is megújult: megszűntek a kötöttségek, az alkotók szabadon kísérletezhettek, s ahogy egykor a kínai festészet hatott az európaira, úgy hat most az európai és amerikai művészet a kínaira - emelte ki az államtitkár.

    Jou Csing-csiao (You Qingqiao), a Kínai Nemzeti Művészeti Múzeum (KNNM) tudományos igazgatóhelyettese felidézte, hogy a kínai és a magyar nemzet barátsága hosszú múltra tekint vissza: 1949 óta nemcsak a kultúra, hanem a gazdaság és az élet sok más területén is szorosak a két ország kapcsolatai.

    Tavaly júniusban harminchárom magyar alkotó mutatta be sikeresen a kortárs magyar képzőművészetet a Kínai Nemzeti Művészeti Múzeumban, ennek viszonzásaképp hozta el most a KNMM százezres gyűjteményének 120 legjobb darabját három nagyobb egységben Budapestre - emlékeztetett.

    Jou Csing-csiao beszámolója szerint Az idő viszontagságai című egység a reformidőszak társadalmi fejleményeit tükrözik a képzőművészet eszközeivel, A természet költészete címet viselő szekció az ezeréves kínai tájképfestészet hagyományainak mai továbbélését szemlélteti, míg A sokszínűség gyönyörködtet című rész az egymás mellett élő irányzatok változatosságát, kelet és nyugat, régi és új egymásra hatását vizsgálja.

    Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója reményét fejezte ki, hogy a nagyszabású tárlat különleges élményt fog nyújtani a látogatóknak, akik az épület két szintjén két kiállításnyi anyaggal találkozhatnak.

    A Hagyomány és megújulás szeptember 9-ig látogatható a Szépművészeti Múzeumban.