Az Icsikava Szota építész, Maróy Ákos szoftverművész, Max Rheiner szoftver- és hardverfejlesztő művész és Kobata Kaoru grafikus közreműködésével készült projekt a biennálé területén elhelyezett mintegy 40 miniatűr szenzor működésén alapul. Az apró szerkezetek a mért hőmérsékletre, fényre, páratartalomra és hangra vonatkozó adatokat folyamatosan továbbítják egy központi egységnek. A kapott információkból egy vetítésrendszer hozza létre azokat a virtuális tereket, amelyek azután organikusan változnak aszerint, hogy a látogatók hogyan lépnek az érzékelőkre, milyenek a fényviszonyok, a hanghatások vagy hogyan alakul a hőmérséklet. A szecessziós magyar pavilon Maróti Géza 1909-es tervei alapján készült.

"Most először maga a pavilon épülete lett főszereplője részvételünknek" - fogalmazott megnyitóbeszédében Schneider Márta, majd megjegyezte, a Corpora in Si(gh)te projekttel konkrét és átvitt értelemben is megvalósul az idei biennálé témája, az épületen túli építészet.

"Mikor először láttam a terveket, nemigen tudtam elképzelni, hogy is fog ez működni, de Július Gyula kurátor megmutatta a projekt két tárgyként is létrejött elemét és láttam, hogy gyönyörűek" - mondta el az MTI-nek a helyszínen Schneider Márta.

"A projekt résztvevői közül először Maróy Ákossal találkoztam. Mikor bemutatta a Corpora in Si(gh)te tervét, úgy éreztem, azt feltétlenül meg kell valósítanunk" - számolt be a kezdetekről Július Gyula, a magyar kiállítás kurátora.

Július Gyula úgy vélte, mind a magyar pavilon, mind a Corpora-projekt által létrehozott struktúra az organikus építészet megjelenési formája. "A kettő között eltelt száz év, és kiderült, hogy megfigyelő-rendszereink révén beleláthatunk az anyagba. A kihelyezett érzékelők úgy működnek, mint kis darazsak, amelyek azt keresik, hol tudnak egy-egy darázsfészket felépíteni, de csak egymással kooperálva elég okosak ehhez" - számolt be az számítógép által irányított program működéséről.

Mint a kurátor elmondta, a Corpora-projekttel egy jövőképet szeretnénk felvázolni, bemutatni, milyen lehet az építészet száz év múlva. "Az idei biennálé kiírása - Odakint: Építészet az épületen túl - is hasonlóról szól, mint a mi projektünk, a nyitásról az építészet szűken vett territóriumból a társművészetek felé" - fogalmazott.

"A Corpora kéz a kézben kapcsolódik sok másik pavilon kiállításhoz, például a svájci projektben egy robot épített fel házakat" - jegyezte meg Július Gyula, majd hozzátette, a jövőben akár a doubleNegatives programja is együttműködhet nanorobotokkal, melyek a megadott paraméterek alapján maguk hozzák létre a házunkat, építész nélkül.

Mint arról az Schneider Márta az MTI-nek beszámolt, a velencei seregszemlén való hazai részvétel költsége 30 millió forint.