A Párizstól nyolcvan kilométerre, délnyugati irányban található kisváros fényjátékának egyik különlegessége, hogy szó szerint teljesen új megvilágításba helyezi a francia gótikus építészet egyik legkiemelkedőbb alkotását. Az UNESCO világörökségi listájára első francia műemlékként 1979-ben felkerült Chartres-i katedrális sajátossága, hogy szinte teljes egészében megőrizte XIII. századi, eredeti állapotát.

Az alig 25 év alatt épült, és emiatt egységes stílusával megnyugtató harmóniát árasztó egyik legnagyobb francia bazilika méretei lenyűgözőek. Külső hosszúsága 130 méter, magassága 37,5 méter, 16,4 méteres főhajója pedig a legszélesebb Franciaországban. A kőpadlón ma is megtalálható az 1205-ből származó labirintus, amelyet a szerzetesek elmélkedésre használtak, miközben végigsétáltak rajta. A labirintuson egyetlen út vezet csak végig, ennek hossza 289 méter.

Az autóval érkező látogatók már harminc kilométerről megpillanthatják a Miasszonyunk-székesegyház búzamezők fölé magasló két különböző tornyát. Az egyszerűbbnek látszó déli torony 103 méter magas és az 1140-es évekből származik, míg a mívesebb kőfaragású 115 méteres északi torony a XVI. századi késő gótika remekműve. Ez az egyetlen része a katedrálisnak, amely utólag épült.

A katedrális legkiemelkedőbb látványossága azonban a XII. és XIII. századból származó színes üvegablakok. Az eredeti 176 festett ablakból 140 épségben túlélte a történelem viharait, mintegy 2500 négyzetméternyi felületen. Ezeken 5 ezer figura látható, és annak, aki az ablakokon képregényszerűen megjelenített bibliai történetek mindegyikét szeretné "végigolvasni", négy napra és négy éjszakára lenne szüksége.

Négy üvegablak - a déli templomtoronnyal és a királyi kapuzattal - az 1194-es tűzvész előtti időszakból, az akkori román stílusú katedrálisból származik, ezek Európa legrégebbi festett ablakai. A Kék szűzként is emlegetett Szűz Máriát ábrázoló ablakon figyelhető meg teljes fényében a már a középkorban is csodált kobalt-oxidból nyert chartres-i kék szín, amelynek titkát évszázadokon keresztül nem sikerült megfejteni.

A középkor embere is így látta

A jelenleg is teljes külső és belső restaurálás alatt álló székesegyház három kapuboltozatának munkálatai már befejeződtek. A homlokzat szobrairól az újnak számító lézertechnikával tisztították le az idők során rájuk rakódott szennyeződést, s ekkor derült ki, hogy a vastag fedőréteg alatt élénk színű festékmaradványok rejtőznek. Az anyagminták aprólékos tanulmányozása tárta fel, hogy a katedrálist díszítő mintegy kétezer szobor eredetileg vidám színeket viselt.

A letisztított homlokzatról pontos, nagyfelbontású diaképeket készítettek, ezeknek minden kockáját az eredeti színekkel kifestették, így optikailag helyreállították a látványt. Xavier de Richemond videoművész tervei alapján ezeket a diaképeket vetítik rá a homlokzatra a fényjátékokban. Az esti sötétség beálltakor így a katedrális abban a színes csodavilágú formájában tárul a látogató elé, amelyben megépítésekor láthatta a középkor embere.

Nem Chartres az egyetlen francia város, amely fény- és hangjátékkal próbál nyaranta még több turistát a városba csábítani, és éjszakára is ott tartani. Itt azonban évről évre egyre több középületet kapcsolnak bele a programba. Idén az egykori postahivatalból kialakított videó- és könyvtár monumentális épületére vetített fényfestés az újdonság. A pályaudvar és a színház homlokzatán jövőre megjelenő képekről pedig ezen a nyáron interneten szavazhatnak a helybéliek.

A fény - és hangjáték öthónapos programja évente egymillió euróba kerül az önkormányzatnak. A városvezetők szerint azonban a szállodák és az éttermek jobb esti kihasználtsága miatt egyértelműen megéri a befektetés. Párizs után Chartres számít a japán és az amerikai turisták elsőszámú célpontjának Franciaországban, akik kifejezetten a katedrális üvegablakainak megcsodálására keresik fel a várost.