art&design
2008. 09. 13.
Belső utak képei: tárlat a Magyar Nemzeti Galériában
MTI/PRAE.HU
Pszichiátriai betegek által készített műveket mutatnak be a Magyar Nemzeti Galéria csütörtökön nyíló tárlatán, amelyen nagyon változatos anyagot tekinthet meg a közönség, és az alkotások különös világot varázsolnak a nézők szemei elé.
A Belső utak képei - Art Brut Ausztriában és Magyarországon című kiállítás három gyűjtemény anyaga köré rendeződik. Az osztrák művészetterápiás és pszichoszociális műhelyekből 110, változatos technikával készült alkotás érkezett a tárlatra, ehhez társul a budapesti Pszichiátriai Múzeum 50 rajza, valamint gróf Teleki Ernő 1953 és 1970 között készült, a Magyar Nemzeti Galéria Adattárában őrzött rajzsorozata - mondta el Plesznivy Edit művészettörténész, a kiállítás kurátora az MTI-nek.
Kifejtette: az alkotás, a művészeti kreativitás kibontakozása a pszichiátriai betegeknél és Telekinél is a túlélés, az öngyógyítás funkcióját töltötte be. Teleki Ernő grófot az ötvenes években származása és politikai hovatartozása miatt a Duna-deltába deportálták, s ennek átvészelésére a rajzolást választotta. A gróf 1953 és 1970 között készült rajzai albumokba kötve egyfajta "vizuális naplóvá" álltak össze, amely a Teleki család ajándékaként került a Magyar Nemzeti Galéria Adattárának gyűjteményébe az 1990-es években.
Az elmegyógyintézet lakóinál a betegség kihoz valamiféle alkotóképességet, amelyet önmaguk gyógyítására használnak fel - mutatott rá a kurátor. Ennek eredményeképpen nagyon változatos anyagot tekinthet meg a közönség; a nem hivatásos művészek alkotásai valamiféle különös világot varázsolnak a nézők szemei elé.
Az 1900-as évek elejétől kezdve született magyar műveken tájak, Mária Magdolna, szkafanderbe öltözött ember, Ferenc József portréja, fantáziaképek jelennek meg; Teleki Ernő szürreális szörnyalakjai pedig egy fantasztikus világot láttatnak.
Az ausztriai anyag 2000-től kezdve mutatja be az alkotásokat; a "művészbetegek" közül sokan részeivé váltak a kortárs művészet piacának is - mondta el a kurátor. Hozzátette: Ausztriában 2006 Sigmund Freud éve volt, s ehhez kapcsolódott az a szakmai program, melynek keretében az osztrák anyag kurátora, Angelica Bäumer művészeti író az ausztriai centrumokban tanulmányozta és összegyűjtötte a mentálisan sérült alkotók műveit.
E hatalmas anyag legreprezentatívabb darabjai 2007 nyarán Bécsben, a múzeumi negyedben kerültek közönség elé. A tárlat ezt követően indult világkörüli utazásra, és az első állomások egyikeként most Magyarországra is eljut. Ehhez csatlakozott saját gyűjteményével a Magyar Nemzeti Galéria és a Pszichiátriai Múzeum, melyet Selig Árpád elmeorvos alapított az 1910-es években; mivel az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet 2007 végén bezárt, a védett, muzeális értékű kollekció sorsa napjainkban még bizonytalan - mondta el a kurátor.
Az art brut, azaz nyers, durva, csiszolatlan művészet megnevezést Jean Dubuffet francia festőművész alkalmazta először, amikor a társadalom perifériáján alkotók, pszichotikusok, csavargók és rabok műveinek sokaságát összegyűjtötte az 1940-es években. Dubuffet art brut kollekciója a művész ajándékaként Lausanne-ba került, ahol 1976-ban nyílt meg múzeumként és kutatási központként, Collection de l’Art Brut néven.
Kifejtette: az alkotás, a művészeti kreativitás kibontakozása a pszichiátriai betegeknél és Telekinél is a túlélés, az öngyógyítás funkcióját töltötte be. Teleki Ernő grófot az ötvenes években származása és politikai hovatartozása miatt a Duna-deltába deportálták, s ennek átvészelésére a rajzolást választotta. A gróf 1953 és 1970 között készült rajzai albumokba kötve egyfajta "vizuális naplóvá" álltak össze, amely a Teleki család ajándékaként került a Magyar Nemzeti Galéria Adattárának gyűjteményébe az 1990-es években.
Az elmegyógyintézet lakóinál a betegség kihoz valamiféle alkotóképességet, amelyet önmaguk gyógyítására használnak fel - mutatott rá a kurátor. Ennek eredményeképpen nagyon változatos anyagot tekinthet meg a közönség; a nem hivatásos művészek alkotásai valamiféle különös világot varázsolnak a nézők szemei elé.
Az 1900-as évek elejétől kezdve született magyar műveken tájak, Mária Magdolna, szkafanderbe öltözött ember, Ferenc József portréja, fantáziaképek jelennek meg; Teleki Ernő szürreális szörnyalakjai pedig egy fantasztikus világot láttatnak.
Az ausztriai anyag 2000-től kezdve mutatja be az alkotásokat; a "művészbetegek" közül sokan részeivé váltak a kortárs művészet piacának is - mondta el a kurátor. Hozzátette: Ausztriában 2006 Sigmund Freud éve volt, s ehhez kapcsolódott az a szakmai program, melynek keretében az osztrák anyag kurátora, Angelica Bäumer művészeti író az ausztriai centrumokban tanulmányozta és összegyűjtötte a mentálisan sérült alkotók műveit.
E hatalmas anyag legreprezentatívabb darabjai 2007 nyarán Bécsben, a múzeumi negyedben kerültek közönség elé. A tárlat ezt követően indult világkörüli utazásra, és az első állomások egyikeként most Magyarországra is eljut. Ehhez csatlakozott saját gyűjteményével a Magyar Nemzeti Galéria és a Pszichiátriai Múzeum, melyet Selig Árpád elmeorvos alapított az 1910-es években; mivel az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet 2007 végén bezárt, a védett, muzeális értékű kollekció sorsa napjainkban még bizonytalan - mondta el a kurátor.
Az art brut, azaz nyers, durva, csiszolatlan művészet megnevezést Jean Dubuffet francia festőművész alkalmazta először, amikor a társadalom perifériáján alkotók, pszichotikusok, csavargók és rabok műveinek sokaságát összegyűjtötte az 1940-es években. Dubuffet art brut kollekciója a művész ajándékaként Lausanne-ba került, ahol 1976-ban nyílt meg múzeumként és kutatási központként, Collection de l’Art Brut néven.
További írások a rovatból
Hajdu Levente megnyitószövege a Kaján szisztémák című kiállításhoz