Fabényi Júlia, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője az eseményt megelőző sajtótájékoztatón elmondta: a tárlat 250 alkotó több mint 300 műve révén jeleníti meg a Nagybányai Művésztelep megalakulásától napjainkig terjedő több mint száz év kimagasló egyéni teljesítményeit, irányzatait.

    Megjegyezte, hogy a korszak legjelentősebb vidéki, 13 ezer darabos kollekciójának válogatott alkotásai közül korábban két épületben mintegy kétszázat láthatott a közönség. A tárlat újrarendezésére a Papnövelde utcai kiállítótér bővítésével nyílt lehetőség az Európa Kulturális Fővárosa program keretében.

    Az 1957-ben alapított képtár ma már egy helyen, a barokk műemléképület három szintjén, 2000 négyzetméteren várja a magyar művészettörténet e nemzetközi szinten is számon tartott kincsestára iránt érdeklődőket.

    Sárkány József, a múzeumi igazgatóság művészettörténeti osztályának vezetője kitért arra, hogy az első emeleten a Nagybányai Művészteleptől az 1970-es évekig terjedő időszakkal, a földszinten az 1980-as évek műveivel, a második emeleten pedig a legújabb törekvésekkel ismertetik meg a látogatókat.

A képtár népszerűsítésére és a fiataloknak a modern művészetekkel kapcsolatos tudásuk bővítésére művészeti program indítását tervezik.

    Az osztályvezető a gyűjtemény jelentőségére utalva elmondta, hogy a kiállításon olyan kiemelkedő művészektől is látható néhány alkotás, mint a francia irányultságú Czóbel Béla, a polgári festészet csúcsteljesítményeit produkáló Egry József, a Nagybányai Művésztelep vezéregyéniségeként számon tartott Ferenczy Károly vagy a vásznon derűt, szépséget, nyugalmat, háborús borzalmakat egyaránt megjeleníteni képes Mednyánszky László.

    A képtár betekintést enged a magyar avantgárd egyik legeredetibb egyéniségének tartott, nagyon intenzív színekkel dolgozó Nemes Lampérth József, a posztimpresszionista Szőnyi István és a szürreális expresszív művészetet képviselő Vajda Lajos munkásságába is.

Bemutatja továbbá Rippl-Rónai József Park aktokkal című képét, amely a galéria emblematikus festménye.

    Várkonyi György művészettörténész arról szólt, hogy bár kétszáz évvel ezelőtt és a közelmúltban is megjelentek olyan vélemények, amelyek szerint a művészetnek és a művészettörténetnek vége van, a képtár kiállításának átrendezői nem így gondolják. Ennek szellemében dolgoztak a tárlaton, amelynek újratervezése a művészet változásával, a múzeum anyagának bővülésével idővel indokolt lehet.

    A Modern Magyar Képtár kiállítását Esterházy Péter Kossuth-díjas író nyitja meg újra a nagyközönség előtt.