Hatos Pál, a Balassi Intézet főigazgatója megnyitóbeszédében hangsúlyozta: a külföldi kulturális intézetek nem művészeti intézmények és nem propagandaközpontok. Leszögezte: az intézményekben folyó munka motorja kíván lenni mindannak, ami képes "új egységeket", barátságokat létrehozni és elmélyíteni.

    Mint mondta, metszetet kívánnak adni "abból a hihetetlen gazdaságból, amelyet ezek az eszközök jelentenek".

    "Arra gondoltunk, hogy ezekben az időkben, amikor Magyarország híréről, hírnevéről oly sok szó esik - sokszor viharos körülmények között - érdemes sokkal nyíltabban, 'felvállalósabban' megmutatni azt, amivel a Balassi Intézet és annak külföldi intézetei foglalkoznak" - fogalmazott Hatos Pál. Csütörtökön este hat órakor a magyar kultúrdiplomácia történetét áttekintő kiállítás nyílik az intézet gellérthegyi épületében.

A tárlatot abból az rendezik, hogy éppen 85 éve fogadta el a magyar Országgyűlés a Collegium Hungaricum-törvényt. A tárlatot Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, a közigazgatási és igazságügyi tárca vezetője, valamint Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója nyitja meg.

    Hatos Pál szerint az akkor megfogalmazott üzenet, a magyarság és európaiság szintézise ma is aktuális, ezt képviselik a magyar kulturális intézetek az Egyesült Államokban, Indiában, Egyiptomban és Európa 16 országában.    

A Balassi Intézet főigazgatója az MTI-nek adott interjúban elmondta, hogy az idén először a civilek előtt is megnyitották a szokásos éves konferenciát. Hozzáfűzte: ezt az is indokolta, hogy a kultúrával, az országimázzsal kapcsolatosan minden "közügy" és a Balassi Intézet is közintézmény, amely az ország polgárainak érdekeit képviseli külföldön.

"Szerencsés, ha egy ilyen fórumon minden érdeklődő részt tud venni" - magyarázta a főigazgató, hangsúlyozva, hogy a nyílt napra valamennyi külföldi magyar intézet igazgatója eljött. Arra a felvetésre, hogy L. Simon László kulturális államtitkár reményei szerint a Balassi Intézet viszonylag rövid időn belül újra a humán csúcstárca felügyelete alá kerülhet, Hatos Pál nem kívánt reagálni. Mint fogalmazott, ez a kormány döntése, szervezeti kérdés.    

Elmondta ugyanakkor, hogy reményei szerint még ebben a kormányzati ciklusban megnyílhat a pekingi magyar kulturális intézet. "Felgyorsult a folyamat. Amióta a kínai miniszterelnök-helyettes májusban itt volt, a részletek is tisztázódtak, kineveztek egy új kulturális szakdiplomatát, akinek feladata, hogy elkészítse a koncepciót" - fogalmazott.    

A főigazgató tájékoztatása szerint a jövőben elsősorban a környező országokban, Horvátországban, Szerbiában, Romániában nyílhat új külföldi magyar kulturális intézet. Az erről szóló terv már készülőben van - mondta.

Ezek azok a szomszédos országok, amelyekben még nincsenek kulturális intézetek, viszont működésükhöz elsőrangú magyar érdek fűződik - tette hozzá Hatos Pál. Megjegyezte, hogy horvát és szerb igény is jelentkezett magyar intézet nyitására Zágrábban és Belgrádban.

    "Ott van Kolozsvár is, amely Erdély legnagyobb városa, és nemcsak a magyar, hanem az erdélyi román intelligenciának, diákok százezreinek az otthona. Itt csaknem egy tucat ország tart fenn kulturális intézetet" - ismertette a terveket a főigazgató.     

    Hatos Pál kitért arra, hogy az anyagi feltételektől függően szeretnének nyitni a Közel-Kelet, az arab országok felé is, de rendkívül fontos lenne, hogy a legnagyobb magyar diaszpórával rendelkező Izraelben is legyen magyar kulturális intézet. "Reméljük, hogy hosszú távon, de még inkább középtávon ezeknek is lesz realitása" - jegyezte meg.