A Husinec városkában álló ház és a hozzá tartozó történelmi épületek, amelyeknek tulajdonosa a helyi önkormányzat, - a Lidové Noviny című prágai lap szerint - nagyon rossz állapotban vannak. 

    Bár Petr Tesárek polgármester szerint a helyreállítási munkálatokra, illetve a huszitizmus alapítójaként tisztelt Husz János örökségét felvonultató tárlat megújítására 50-60 millió korona (500-600 millió forint) is elegendő lenne, a huszita egyház az idei év elején 113 millió koronás támogatást kért a kulturális minisztérium közvetítésével az EU-alapokból, a pénzt azonban nem kapta meg. 

    A cseh sajtó által "megalomán" tervnek minősített huszita egyházi elképzelés romokban hever, s jelenleg senki sem tudja megmondani, hogy sikerül-e az emlékhelyet legalább 2015-ig rendbe tenni, amikor Csehország Husz János máglyahalálának 600 évfordulójára fog emlékezni. Sem a huszita egyháznak, sem a városi önkormányzatnak nincs pénze jelenleg a felújításra. 

    A huszita egyház egyébként azért emelte a feltétlenül szükségesnek a duplájára a felújítási költségek összegét, mert a szabályok szerint csak a 100 millió koronát meghaladó összegű projektekhez lehet uniós támogatást kérni. Az egyház döntése a cseh sajtóban már akkor bírálatokat váltott ki. 

    "Projektünket ugyan jónak minősítették, de a bizottság még jobbnak látszó projekteket is talált, s választott ki támogatásra méltónak" - mondta Jaromír Talír volt kulturális miniszter, aki a husineci emlékhely felújításának koordinátora. 

    Tomás Butta, a huszita egyház pátriárkája elismeri a problémákat, s úgy véli, az államnak kellene megmentenie a helyzetet. "Mi úgy gondoljuk, hogy Husz János olyan jelentős személyisége a cseh történelemnek, hogy szülőházának felújításából az állam is kivehetné részét" - nyilatkozta a Lidové Novinynek Butta. 

    A csehszlovák huszita egyháznak már sikerült részben önerőből, részben különböző támogatások révén az elmúlt években felújítania az épület tetejének egy részét, a homlokzatot és az udvart, de továbbra is szükség van egy nagyobb volumenű rekonstrukcióra.

     A katolikus egyház megreformálásáért küzdő Husz Jánost a konstanci zsinat eretneknek nyilvánította, és 1415. július 6-án máglyán elégették. Husz halálának évfordulója Csehországban állami ünnep és munkaszüneti nap.