zene
2012. 07. 04.
A Pekingi Nemzeti Nagyszínház Budapesten
A Vörös Szikla című pekingiopera-darabot mutatja be szerdán és csütörtökön a Pekingi Nemzeti Nagyszínház a Magyar Állami Operaházban. A fellépés a szerda délelőtti főpróba alapján szenzációsnak nevezhető, a káprázatos jelmezeket felvonultató darabban időnként ötvenen is mozognak egyszerre a színpadon.
A pekingi nagyszínházban csaknem 60 előadást megért Vörös Szikla ötvözi a tradicionális kínai opera, a távol-keleti népzene és a nyugati muzsika motívumait, zenéjét az egyik legismertebb kínai komponista, Csu Sao-ju (Zhu Shaoyu) dolgozta át.
A művet, amely hat rövid felvonásból áll, két részben adják elő. Az előadások előtt Rudolf Péter tolmácsolja a főbb ismereteket a pekingi opera sajátosságairól. Kínában több mint 300 dramatikus műfajt ismernek és többségüket játsszák is. Ezek közül a pekingi opera nem tartozik a legrégebbiek közé, a 18. században kezdték játszani. Keletkezését 1790-hez kötik, amikor négy társulat érkezett Pekingbe Csien-lung császár születésnapjának ünneplésére.
Az előadás az európai fogalmak szerint nem opera, hanem az ének, a tánc, a beszéd, az akrobatika és a harcművészet rendkívül harmonikus és virtuóz keveréke. Négy alapszerepkört állít színpadra: férfit, nőit, festett arcút és komikust. Ezek további alcsoportokra oszlanak életkorok és jellemek szerint, például fiatal írástudó férfi, fiatal nő vagy gonosz amazon, a jellemek különbözőségét az arcfestés is kifejezi.
A szerda délelőtti főpróbán elhangzott, hogy a jövendő művészek sokoldalú és igen kemény képzését már 6-7 éves korban speciális iskolákban kezdik el. Aki a későbbiekben valamilyen szerepkört elnyer, abban lép színre pályája során.
A Vörös Szikla alapjául szolgáló történet a kínai irodalom négy legismertebb regényének egyikét, A három királyság történetét dolgozza fel. A 14. században, a Han-dinasztia idején játszódik, amikor három királyság harcolt a Jangce folyó körüli területekért. Az opera ennek a harcnak az egyik leghíresebb momentumát, a Vörös Sziklánál lezajlott csatát mutatja be a közönségnek ismert kínai énekművészek tolmácsolásában.
A Pekingi Nemzeti Nagyszínház és a Wu Promotion elsőként a bécsi Burgtheaterbe vitte a Vörös Sziklát, majd a társulat szerdai és csütörtöki budapesti fellépése után a Prágai Nemzeti Színházban vendégszerepel.
A vendégjáték alkalmából Budapesten tartózkodó Csen-Ping (Chen Ping), a pekingi Nemzeti Előadó-művészeti Központ (NCPA) elnöke és Káel Csaba, a Művészetek Palotája vezérigazgatója pénteken együttműködési megállapodást ír alá.
A művet, amely hat rövid felvonásból áll, két részben adják elő. Az előadások előtt Rudolf Péter tolmácsolja a főbb ismereteket a pekingi opera sajátosságairól. Kínában több mint 300 dramatikus műfajt ismernek és többségüket játsszák is. Ezek közül a pekingi opera nem tartozik a legrégebbiek közé, a 18. században kezdték játszani. Keletkezését 1790-hez kötik, amikor négy társulat érkezett Pekingbe Csien-lung császár születésnapjának ünneplésére.
Az előadás az európai fogalmak szerint nem opera, hanem az ének, a tánc, a beszéd, az akrobatika és a harcművészet rendkívül harmonikus és virtuóz keveréke. Négy alapszerepkört állít színpadra: férfit, nőit, festett arcút és komikust. Ezek további alcsoportokra oszlanak életkorok és jellemek szerint, például fiatal írástudó férfi, fiatal nő vagy gonosz amazon, a jellemek különbözőségét az arcfestés is kifejezi.
A szerda délelőtti főpróbán elhangzott, hogy a jövendő művészek sokoldalú és igen kemény képzését már 6-7 éves korban speciális iskolákban kezdik el. Aki a későbbiekben valamilyen szerepkört elnyer, abban lép színre pályája során.
A Vörös Szikla alapjául szolgáló történet a kínai irodalom négy legismertebb regényének egyikét, A három királyság történetét dolgozza fel. A 14. században, a Han-dinasztia idején játszódik, amikor három királyság harcolt a Jangce folyó körüli területekért. Az opera ennek a harcnak az egyik leghíresebb momentumát, a Vörös Sziklánál lezajlott csatát mutatja be a közönségnek ismert kínai énekművészek tolmácsolásában.
A Pekingi Nemzeti Nagyszínház és a Wu Promotion elsőként a bécsi Burgtheaterbe vitte a Vörös Sziklát, majd a társulat szerdai és csütörtöki budapesti fellépése után a Prágai Nemzeti Színházban vendégszerepel.
A vendégjáték alkalmából Budapesten tartózkodó Csen-Ping (Chen Ping), a pekingi Nemzeti Előadó-művészeti Központ (NCPA) elnöke és Káel Csaba, a Művészetek Palotája vezérigazgatója pénteken együttműködési megállapodást ír alá.
További írások a rovatból
Más művészeti ágakról
Farkas Tiffany megnyitóbeszéde Ernszt András és Körei Sándor 'Longing for Gaia' című kiállításán