Csatlós Judit kultúrantropológus, a kiállítás kurátora elmondta az MTI-nek, hogy a tárlat a múzeum modernitáskutatási programjába illeszkedik, célja pedig az, hogy társadalmi kontextusba helyezze a XIX. század végi, XX. század eleji művészeti törekvéseket, újragondolás tárgyává tegye az avantgárd és a munkáskultúra kapcsolatát.

A címben az elmozdulás szó egyszerre utal Madzsar Alice (1877-1935) mozdulatművészet terén kifejtett tevékenységére, valamint a hagyományoktól való eltávolodásra, a társadalmi és női szerepekről kialakított képének újszerűségére.

A kiállítás Madzsar Józsefné Jászi Alice budapesti mozdulatművészeti iskoláját mutatja be, leginkább fotókon. Madzsar Alice érdeklődése a testkultúra iránt részben családi indíttatású, de módszerére a németországi és norvégiai tanulmányútjain elsajátított női torna is hatott. Hazatérve, éppen 100 évvel ezelőtt, 1912-ben nyitott saját iskolát Budapesten, ahol kidolgozta saját mozgásrendszerét.

Az egyik vitrinben ott van A női testkultúra új útjai című könyve és a falon kinagyítva a kötet illusztrációi. Férje, Madzsar József készítette a könyv fotóit, de nem a saját nevén, mert a lányok az iskolában ruhátlanul tornáztak és az nem lehetett, hogy férfi fotózza a gyakorlatokat, ezért Madzsar második nevét, az Ádámot használta vezetéknévként, és a Jozefát keresztnévként - árulta el a kurátor.

Madzsar Alice tanítványaival közreműködött Palasovszky Ödön avantgárd színházi előadásaiban, majd 1928-ban megalakult a Madzsar Művészcsoport is. Korának legjelentősebb művészeivel dolgozott együtt, többek közt Bortnyik Sándorral, Molnár Farkassal, Szelényi Istvánnal, Kozma Józseffel.

A kiállítóterem másik oldalán szórólapok, műsorfüzetek sorakoznak, köztük az Egzotikus matiné, a Lélegző tánc és a Mechanizált ember című előadásoké. Fotók a próbákról vagy beállított fotók egy-egy kulcsjelenethez. A második terembe lépve a szembelevő falat beterítő kép látható a Bilincsek című előadásból, amely Madzsar Alice koreográfiájára készült, és embergúlát ábrázol, a társadalmi kötöttségek között vergődő embert mutatja.

Madzsar Alice férfitáncosai a Munkás Testedző Egyesület tagjai voltak, köztük Csányi László, aki elvégezte Madzsar Alice iskoláját és önálló koreográfiákat készített az egyesületnek, tankönyvet írt Ugróakadémia címmel, majd 1931-ben az Operaház szólótáncosa lett.

A bemutatott történeti anyagra kortárs reflexiót, közösségi alapú színházról szóló videoinstallációt készített Katarina Sevic és a Tehnica Schweiz csoport (László Gergely és Rákosi Péter). A másik videomunkát a Petőfi Irodalmi Múzeum archív hanganyagtárából válogatták, köztük van az Alice dédunokájával készült interjú is.

A kiállítás kísérő rendezvénye lesz a Body Moving című, szabadtéri ingyenes kortárs táncórasorozat a Kassák Múzeum (Zichy Kastély) udvarán augusztus 5., 19. és 26-án, vasárnap délután 4 és este 8 óra között.