Részlet a megnyitó szövegéből:


"......"Gimnazista koromban a sétálás volt a legfőbb szórakozásom. Vagy talán inkább a csavargás. Kamaszról lévén szó, ez a kifejezés találóbb. Pest minden városrészét külön-külön szisztematikusan felfedeztem. Minden városrésznek, sőt minden utcarészletnek külön hangulati értéke volt számomra. Különben ma is éppúgy el tudok szórakozni a házakkal, mint akkoriban. Ebben nem öregedtem. A házak nekem nagyon sokat mondanak. Nekem olyanok, mint amilyen régebben a természet volt a költők számára, vagy az, amit ők természetnek nevezetek. De legjobban
mégis a budai várat szerettem. Régi utcáit sose untam meg. A régi dolgok akkor is jobban vonzottak, mint az újak. Csak annak volt mélyebb valósága a szememben, amibe sok-sok emberélet ivódott már bele, amit úgy tett maradandóvá a múlt, mint Kőmíves Kelemenné magas Déva várát." – írja Szerb Antal



Különös a feladata a XXI. század építészének: most ő teremti meg azokat a díszleteket, amelyek között mi írjuk újabb és újabb történeteinket. A funkcionalitást, a modernitást, és mindenekfelett a szépséget és az arányt ötvözve kell beilleszkednie a régibe, Szerb Antal házai, utcái közé. Mert szép az, ami jó. Ahol jól érezzük magunkat, ahol az épületek külön hangulati értéket hordoznak számunkra, ahol képesek vagyunk nemes sorsokat írni.

Sorsot írni sem könnyű feladat, tudjuk, ezt csináljuk nap, mint nap. A
díszleteket felépíteni köré művészet, a BÉ-TERV alkotói ezt csinálják 10 éve. A művészetet nem dekában mérik. Amivel nem azt akarom mondani, hogy a művészetet egyáltalán nem lehet mérni.

A Simonfay galériában a mai napon 10 méternyit ismerhetnek meg a BÉ-TERV három alkotójának munkáiból. A tíz méter Benedek Ádám, Édes Gergely és Labádi Zoltán tíz év válogatott munkáit mutatja be. ..."