"A Szépművészeti Múzeum néhány éve kezdett, a modern művészet nagyjainak munkásságát bemutató sorozatának mindegyik kiállítása érdekes és fontos a magyar kulturális élet szempontjából" - utalt a keddi megnyitón az intézmény korábbi Monet- és Van Gogh-tárlataira is Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára.

A Ferdinand Hodler (1853-1918) képeiből rendezett kiállítás különös érdeklődésre tarthat számot, "az a szellemi áramlat, amelyhez a svájci festő életműve tartozik, átformálta a művészetről és a világról alkotott képet" - fogalmazott. Mint Arató Gergely megjegyezte, Hodler egyéni stílusa azt jelenthette a svájciaknak, mint nekünk Ady vagy a Nyugat.

"Nemcsak a könyveknek, a képeknek és a festőknek is megvan a maga sorsa" - aktualizálta a latin mondást Christian Mühlethaler. A svájci nagykövet úgy vélte, a Szépművészeti Múzeum kiállításán a közönség a XIX. század egyik legnagyobb festőjének műveivel találkozhat, akinek képei ma is időtállóak.

A művészet és a diplomácia között párhuzamot vonva Christian Mühlethaler hangsúlyozta, idén különösen intenzívek a magyar-svájci kapcsolatok, amelyet többek között Göncz Kinga, Szili Katalin és Sólyom László látogatása is jelez.

Czére Andrea, a Szépművészeti Múzeum tudományos főigazgató-helyettese is kiemelte a tárlat létrejöttét segítő nemzetközi együttműködést. Mint elmondta, a kiállítás anyagát számos svájci intézmény és magángyűjtő kölcsönözte, olyan festményeket is, amelyeket még soha sehol nem állítottak ki.

"Jelentős ez a tárlat, melynek köszönhetően megismerhetjük ezt a törékeny és nehezen mozgatható életművet" - fogalmazott Marosi Ernő akadémikus. A művészettörténész hozzáfűzte, hogy elsőrendű festmények érkeztek a budapesti kiállításra. A tárlatnak mégis van némi rizikója a művész hazai ismeretlensége miatt - vélte Marosi Ernő, megjegyezte azonban, hogy az esemény időpontja ugyanakkor kedvező, mert a magyar közönség az utóbbi időszakban több kiállításon találkozhatott a korszak festőivel.

Mint az akadémikus elmondta, feltűnő a hallgatás a hazai kritika és művészettörténet részéről Hodler életművével kapcsolatban, és még a kevés említés többsége is negatív, kimutatható azonban a svájci művész magyar festőkre - így Aba-Novákra, Derkovitsra vagy Márffyra - gyakorolt hatása.

"Ha valaki összehasonlítja Hodler képeit kortársainak alkotásaival, azonnal feltűnik a svájci festő műveinek különbözősége" - hangsúlyozta Katharina Schmidt. A kiállítás kurátora elárulta, elsősorban arra próbáltak választ keresni, miben rejlik Hodler művészetének egyedisége.

"Ezért olyan képeket válogattunk össze, melyeket a művész saját megfontolásból, nem megrendelésre festett, így a bemutatott anyag néhány önarcképpel kiegészítve jobban reprezentálja Hodler legfontosabb témáit: a tájképeket és az emberábrázolást" - tette hozzá.

A svájci művészettörténész elmondása szerint a tárlat az indulás képei után felvonultatja a szimbolista festő legjelentősebb alkotásait, többek között Az éjszaka, A Kiválasztott, A Nappal, A Szerelem, Az Érzés és a Pillantás a végtelenbe című műveket. Haldokló szerelméről, Valentine Godé-Darelről festett megrázó sorozata mellett végigkövethetjük tájképfestészetének alakulását is.

"Életművét a Genfi-tavat és a Mont Blanc-t ábrázoló képek zárják le, melyeket áthat a kozmikus egység, a természet és az ember közötti harmónia látomása" - fogalmazott Katharina Schmidt.