Gamus Árpád, a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. képzőművészeti divízióvezetője szerdán az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a galéria Széchenyi téri kiállítótermében augusztus 26-ig látogatható tárlat a grafika mestereként is emlegetett cseh művész száz alkotásával, köztük elemzéseivel, kréta- és ceruzarajzaival, valamint festményeivel ismerteti meg az érdeklődőket.

Hozzátette: a kiállítás anyaga a Mucha művei iránt rajongó cseh orvos, Zdenek Trímal magángyűjteményéből származik és olyan különleges, eddig kevés helyen látott alkotásokat is felvonultat, amelyeknek köszönhetően nyomon követhető a művész fejlődése, magas fokú művészetének kiteljesedése.

Gamus Árpád utalt rá, Alfons Mucha másfélszáz művét 2010-ben, az Európa Kulturális Fővárosa program keretében már megismerhette a pécsi közönség.

A galéria akkor három cseh múzeum, a Magyar Képzőművészeti Egyetem könyvtára és egy magángyűjtő révén litográfiák, könyvillusztrációk, kiadványok mellett azokat a fotókat is bemutatta, melyeket a mester maga készített fotómodelljeiről. A tárlat iránt bel- és külföldről egyaránt nagy volt az érdeklődés.

Alfons Mucha 1860-ban született Morvaországban, majd miután nem vették fel a prágai Szépművészeti Akadémiára, 1879-ben Bécsbe költözött, ahol színpadi díszleteket készített. 1885 és 1888 között Münchenben és Párizsban folytatott tanulmányokat, majd a francia fővárosban telepedett le.

A festő - aki műtermében fogadhatta a Tahitiról visszatérő Paul Gauguint - sokoldalú művész volt: illusztrált számos könyvet, kötvényt, tervezett bélyeget, naptárt, tapétát, bútort, szőnyeget, üvegablakot, ékszereket és ékszerüzletet. Az igazi hírnevet azonban 1895-ben Sarah Bernhardt francia színésznő megbízásából, Victorien Sardou Gismonda című drámájához készített plakátjai hozták meg számára.

Mucha ívekben és csigavonalakban, virágdíszekben és stilizált ornamensekben gazdag stílusa rövidesen népszerű lett és valósággal tolongtak a plakátjaiért. Neves keksz- és csokoládégyárak, más cégek vették igénybe szolgálatait termékeik népszerűsítéséhez.

Párizsi kiadókkal is szerződést kötött könyvillusztrációkra. Az 1900. évi világkiállításon ő dekorálta Bosznia-Hercegovina pavilonját, amely elnyerte a világkiállítás ezüstérmét.

A festő húsz évet szentelt Szláv eposz című sorozatának megalkotására, a 20 festményt 1928-ban a cseh népnek ajándékozta.

Mucha 1939-ben Prágában az elsők között volt, akiket a nácik letartóztattak. Szabadlábra helyezése után, 1939 júliusában halt meg tüdőgyulladásban.