irodalom
2012. 06. 06.
Októbertől működik a Magyar Nemzeti Levéltár
Az Országgyűlés által elfogadott törvénymódosítás értelmében október 1-jén alakul meg a Magyar Nemzeti Levéltár, és ehhez a szervezethez kerülnek a megyei levéltárak, megőrizve egyedi arcukat, autonómiájukat - mondta el Mikó Zsuzsanna, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója az MTI-nek szerdán Szolnokon.
A kormányzati elképzelés mindvégig az volt, hogy a levéltárak fenntartása állami feladat, hiszen ezek az intézmények kulturális értékeket őriznek és közigazgatási feladatokat látnak el - hangsúlyozta Mikó Zsuzsanna.
Tájékoztatása szerint a Magyar Nemzeti Levéltárhoz tartozik majd a húsz megyei levéltár, de kimaradnak ebből a szervezeti keretből a városi levéltárak és a Fővárosi Levéltár. Várhatóan 600-650 ember kerül automatikusan a nemzeti levéltárhoz, az igazgatók újból megkapják vezetői megbízásukat.
Mint Mikó Zsuzsanna fogalmazott, semmilyen változás nem történik a létszámban és egyelőre a szervezeti keretekben, a legfőbb változás annyi, hogy a levéltárak egységes szakmai irányítás és felügyelet alá kerülnek. Tagintézményként tovább működve megőrzik, szervezeti rendszerüket, önállóságukat és költségvetésüket - emelte ki.
A főigazgató a levéltárak számára előírt saját bevételi kötelezettségéről azt mondta: ez nehéz feladat az intézmények számára, hiszen a levéltári gyűjteményben alkotmányos alapjogként magyar állampolgár ingyenesen kutathat.
Az intézmények változatos módon, sajátosságaikat kihasználva tehetnek szert saját bevételre, így például területek bérbeadásával, fény- és digitális másolatok készítésével vagy pályázatok útján - tette hozzá.
Mikó Zsuzsanna arra kérdésre, hogy a saját bevételként mennyit kell teljesíteniük az intézményeknek, úgy válaszolt: ez levéltáranként változó, annak mértékét a fenntartó határozza meg. Ha valamelyik nem tudja teljesíteni az elvárt bevételt, annak különösebb következménye nincs, viszont költségvetésében így kevesebb marad személyi és dologi kiadásokra.
A főigazgató a levéltárakra váró változásokat úgy összegezte: "óriási eredmény", hogy az állam azt mondta, felelősséget vállal fenntartásukért, ami - összehasonlítva más közgyűjteményekkel - egy kiszámítható, biztos jövőt jelent.
Ebből a döntésből előnyt is lehet kovácsolni, hiszen előttük áll az elektronikus iratok kihívása, mert ezeket is, akárcsak a papíralapúakat, évszázadokig meg kell majd őrizniük az utókor számára.
A megyei levéltárak eredetileg június elsején integrálódtak volna a Magyar Országos Levéltárból létrejövő Magyar Nemzeti Levéltárba. A megyei levéltári hálózat jelenleg 19 megyeszékhelyen 20 intézményt jelent, ezek több mint 40 településen, 68 telephelyen őriznek összesen 255 ezer folyóméternyi iratanyagot.
Tájékoztatása szerint a Magyar Nemzeti Levéltárhoz tartozik majd a húsz megyei levéltár, de kimaradnak ebből a szervezeti keretből a városi levéltárak és a Fővárosi Levéltár. Várhatóan 600-650 ember kerül automatikusan a nemzeti levéltárhoz, az igazgatók újból megkapják vezetői megbízásukat.
Mint Mikó Zsuzsanna fogalmazott, semmilyen változás nem történik a létszámban és egyelőre a szervezeti keretekben, a legfőbb változás annyi, hogy a levéltárak egységes szakmai irányítás és felügyelet alá kerülnek. Tagintézményként tovább működve megőrzik, szervezeti rendszerüket, önállóságukat és költségvetésüket - emelte ki.
A főigazgató a levéltárak számára előírt saját bevételi kötelezettségéről azt mondta: ez nehéz feladat az intézmények számára, hiszen a levéltári gyűjteményben alkotmányos alapjogként magyar állampolgár ingyenesen kutathat.
Az intézmények változatos módon, sajátosságaikat kihasználva tehetnek szert saját bevételre, így például területek bérbeadásával, fény- és digitális másolatok készítésével vagy pályázatok útján - tette hozzá.
Mikó Zsuzsanna arra kérdésre, hogy a saját bevételként mennyit kell teljesíteniük az intézményeknek, úgy válaszolt: ez levéltáranként változó, annak mértékét a fenntartó határozza meg. Ha valamelyik nem tudja teljesíteni az elvárt bevételt, annak különösebb következménye nincs, viszont költségvetésében így kevesebb marad személyi és dologi kiadásokra.
A főigazgató a levéltárakra váró változásokat úgy összegezte: "óriási eredmény", hogy az állam azt mondta, felelősséget vállal fenntartásukért, ami - összehasonlítva más közgyűjteményekkel - egy kiszámítható, biztos jövőt jelent.
Ebből a döntésből előnyt is lehet kovácsolni, hiszen előttük áll az elektronikus iratok kihívása, mert ezeket is, akárcsak a papíralapúakat, évszázadokig meg kell majd őrizniük az utókor számára.
A megyei levéltárak eredetileg június elsején integrálódtak volna a Magyar Országos Levéltárból létrejövő Magyar Nemzeti Levéltárba. A megyei levéltári hálózat jelenleg 19 megyeszékhelyen 20 intézményt jelent, ezek több mint 40 településen, 68 telephelyen őriznek összesen 255 ezer folyóméternyi iratanyagot.
További írások a rovatból
Kupihár Rebeka A heterók istenéhez kötetbemutatójáról
Falcsik Mari My Rocks – 21 történet – 21 angolszász rockdal című kötetének bemutatójáról
Más művészeti ágakról
Oksana Karpovych: Lehallgatva című filmje a 21. Verzió Filmfesztiválon