Film noir-nak eredetileg mintegy harminc-negyven, 1941 és 1958 között készült amerikai filmet neveztek, de a kör a negyvenes évek óta folyamatosan bővül, és ma már van olyan filmtörténeti álláspont is, ami szerint több ezer ilyen mozidarab készült, és készül ma is világszerte.

A műfaj gyökerei egészen a német expresszionizmushoz nyúlnak vissza. A húszas-harmincas évek Németországában virágzó mozgalmat olyan örök darabok jellemzik, mint az 1920-as Dr. Caligari, vagy az M - Egy városkeresi a gyilkost 1930-ból [lásd szept. 12.]. A nagy mesterek - Murnau, Lang, Wilder, Ulmer és a többiek - személyesen vitték magukkal Amerikába és adaptálták az expresszionizmus vizuális jellemzőit - a ferde kameraszögeket- és mozgásokat, a chiaroscuro világítást, valamint a sok árnyékkal terhelt, éles kontrasztú képeket.

Jelentősen hozzájárult a noir-hoz a francia lírai realizmus is, ami az impresszionizmus nyomdokain alakult ki a harmincas évek Franciaországában, és olyan filmköltemények készültek az égisze alatt, mint  Az alvilág királya [lásd okt. 10.], a Ködös utak, a Mire megvirrad, és az Állat az emberben. Carné, Clair és Duvivier filmjeibőlaz alvilági téma, a vonzónak ábrázolt negatív hős, az intenzív fény-árnyék játékok, és a masszív szürke felületek is átkerültek a film noir kelléktárába.

A "vérbeli" amerikai előzmények azonban kétségtelenül a gengszterfilmek. A első újvilági filmes műfaj kiválóan jellemezte a "lehetőségek hazáját". Az alkohol tilalom hatására szárnyaló szervezett bűnözés az egész hatalmas országot gúzsba kötötte ezekben az években. A fekete autók, a szembe húzott kalapok, akibiztosított revolverek, a kerepelő géppuskák és a betétes cipők képei általban újságírók által filmre írt valós történeteket meséltek el. Ezekben egy alulról induló, Robin Hood-szerű fiatal bűnöző futott be hirtelen karriert - megölt mindenkit, majd végül őt is megölték. 1931és -39 között számtalan gengszterfilm készült, közülük a legjobbak - A kis cézár, [lásd szept. 26.], A közellenség, a Sebhelyesarcú, vagy Az alvilág alkonya - máig izgalmasak és látványosak. A klasszikus korszak ikonszerű szereplői - a gátlástalan gengszter, a szenvedélybeteg szajha, a revolveres újságíró, a zabráló zugügyvéd - és a dinamikus vizualitás - gyors vágások, kegyetlen tűzpárbajok és csikorgó kerekes autós üldözések - átléptek a film noir-ok eszköztárába is. Aztán a két műfaj az 1940-es évek folyamán teljesen összenőtt, miután a gengszterfilm a cenzúra nyomására "önként" megszelídült. Kiváló példái a noir-gengszter-filmeknek a Key Largo (1948) és a Fehér izzás (1949).

A második világháború alatt az Egyesült Államokban alakult ki a film noir stílus, aminek első korszaka nagyjából 1940-től 1946-ig tartott. Többtucatnyi próbálkozás között ekkor készültek el a "film noir prototípusok" - a Magas Sierra [márc. 7-én vetítettük], A máltai sólyom, a Kettős kárigény, a Detour és A hosszú álom - amik ma a stílus klasszikusai. 

A film noir azonban tovább fejlődött. A következő bő évtizedben még az addiginál is pesszimistábbá, keserűbbé és erőszakosabbá lettek a képviselői. A halál csókja, A sanghaji asszony, a Brutális erő, A gonosz érintése, a Gyanúba keveredve [lásd okt. 17.], a Holtan érkezett, A gonosz ereje, a Fegyverbolondok, avagy a nő halálos veszély világa már ez...

A stílus az 1960-as évekre "hivatalosan" megszűnt, ám hamarosan jelentkeztek fiatal és idősebb filmesek is a régi nagy film noir-ok újra-feldolgozásaival, illetve teljesen új noir és "noirish" (noir-szerű, noir-nak tűnő) filmekkel. A életben maradást a más műfajokkal való ötvözés biztosította, és a jó öreg noir a hetvenes évektől napjainkig sok filmesnek adott módot a bemutatkozásra és szakmai elismertségük megalapozására.  

Brian De Palma például Hitchcock és Antonioni filmek elemeiből készített a 80-as évek környékén noir-thrillereket, sőt noir-gengszterfilmeket is -pl. Alibi test [lásd nov. 7.], A sebhelyesarcú, Halál a hídon, Gyilkossághoz öltözve.

A ma méltán népszerű Coen-fivérek szintén megszerették, és magas fokon művelik is a film noir-t és annakkülönböző ötvözeteit. Szemléletes példák erre a Véresen egyszerű, a Bűnözési hullám, a Fargo, A halál keresztútján és A nagy Lebowski [lásd nov. 21.]

Válogatásunkban most három filmtörténeti alapmű után egy - nálunk még szinte ismeretlen - klasszikus film noir-t, majd az izgalmas határvidékekről egy-egy noir-thrillert, -paródiát és egy (vérbeli) XXI. századi noir horrort nézhetünk és beszélhetünk meg.

Program:

Szept 12. 18:00: Fritz Lang: M. - Egy város keresi a gyilkost 1931, 117 perc
Szereplők: Peter Lorre, Gustaf Grüdgens, Ellen Widmann, Otto Wernicke

Szept 26. 18:00: Mervyn LeRoy: A kis cézár (Little Caesar) 1931, 80 perc
Szereplők: Edward G. Robinson, Douglas Fairbanks Jr., Glenda Farrell, William Collier Jr

Okt. 10. 18:00: Julien Duvivier: Az alvilág királya (Pépé le Moko) 1937, 90 perc
Szereplők: Jean Gabin, Gabriel Gabrio, Lucas Gridoux, Mireille Balin

Okt. 17. 18:00: John Cromwell: Gyanúba keveredve (Dead Reckoning) 1947, 100 perc
Szereplők: Humphrey Bogart, Lizabeth Scott, Morris Carnovsky, Charles Cane

Nov.  7. 18:00: Brian De Palma: Alibi test (Body Double) 1984, 109 perc
Szereplők: Melanie Griffith, Craig Wesson, Gregg Henry, Deborah Shelton

Nov. 21. 18:00: Coen brothers: A nagy Lebowski (The Big Lebowski) 1998, 127 perc
Szereplők: Jeff Bridges, John Goodman, Julianne Moore, Steve Buscemi

Dec.  5. 18:00: David Lynch: Inland Empire 2006, 173 perc
Szereplők: Laura Dern, Jeremy Irons, Harry Dean Stanton, Justin Theroux

Aranytíz - 1051 Bp. Arany János utca 10. Telefon: 354-3400
http://www.aranytiz.hu/

Információk a filmekről: http://filmtortenet.tar.hu/