Irodája szerdán hozta nyilvánosságra, hogy Sindót kedden érte a természetes halál.

A Hirosima prefektúrából származó Sindo Kaneto forgatókönyvírást tanult és az ismert rendező, Mizogucsi Kendzsi művészeti asszisztenseként ismerkedett a filmkészítéssel. Rendezőként 1951-ben mutatkozott be Aiszai monogatari (A szeretett feleség története) című munkájával. A világhírű filmes pályafutása hat évtizedében 49 filmet rendezett, számos filmje forgatókönyvét maga írta. Az 1952-ben készült Hirosima gyermekei, amelyben az atombombával elpusztított város tragédiáját ábrázolta, a Brit Filmakadémia díját is elnyerte.

1960-ban a Kopár sziget című filmet saját produkciós cégével forgatta. Mivel a vállalkozás éppen a csőd szélén állt, csupán az átlagos költségvetés egytizedéből dolgozott. A produkció 1961-ben elnyerte a Moszkvai Filmfesztivál fődíját; az imdb.com mozis adatbázis szerint a zsűriben Luchino Visconti is ott ült. Az alkotás, amelyet manapság Sindo egyik legfontosabb művének tekintenek, megmentette a produkciós céget az összeomlástól.

Sindo Kaneto 2010-ben fejezte be utolsó, Icsimai no hagaki (Levelezőlap) című filmjét, amely Japán idei nevezettje volt a legjobb idegen nyelvű film Oscarjára, és elnyerte a Tokiói Nemzetközi Filmfesztivál különdíját.

A japán kormány a matuzsálemi kort megért filmest 2002-ben tüntette ki a Kultúra Érdemrenddel.