A hatósági eljárás elindítását megelőző vizsgálat nem állapította meg a médiaszabályok megsértését, azon belül is az emberi méltóság tiszteletben tartására vonatkozó előírások vagy egy társadalmi csoporttal szembeni kirekesztés, gyűlöletkeltés tilalmára vonatkozó előírások megszegését - áll a döntés indokaként a bejegyzésben.

A hatóság úgy véli: a cigány-magyar együttéléssel foglalkozó műsorszám sem az emberi méltóság megsértésére, sem gyűlöletkeltésre, sem kirekesztésre nem volt alkalmas a roma közösséggel szemben.

Az emberi méltóság sérelméről ugyanis akkor lehet szó egy filmben, ha az egy tejes társadalmi csoportot mutat be másodrendűként, Pesty László filmje viszont nem egységesen tünteti fel antiszociális, összeférhetetlen közösségként a cigányságot, mindössze a roma kisebbség egyes, a problémát testközelből megélő tagjainak véleményét közvetíti a közönség felé - olvasható a bejegyzésben.

Azt az írás sem vitatja, hogy a műsor provokatív, vitára ingerlő volt, többek érzékenységét sérthette és egy régóta vitatott közéleti-politikai kérdéssel foglalkozott, de - a bejegyzés szerint - a sajtószabadság joga elsősorban éppen az ehhez hasonló vélemények számára biztosít védelmet. A blogbejegyzés arra is kitér, hogy a nézőket nem lehet elzárni a vitás, feszült közéleti kérdésekkel kapcsolatos véleményektől.

Az m1 március 7-én tűzte műsorára Pesty László dokumentumfilmjét, amelynek levetítése után magánszemélyek és civil szervezetek is tiltakoztak, illetve fordultak a médiatanácshoz.

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap azt követően, hogy több néző levélben az alkotás nem elég árnyalt látásmódjára hívta fel a figyelmet, a dokumentumfilm ismétlését már nem tűzte műsorára.