Jelenits István 1932. december 16-án született Berettyóújfalun, 1955-ben végezte el az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar szakát, majd 1959-ben a Hittudományi Akadémiát. 1955-ben lépett be a piarista rendbe, és négy év múlva szentelték pappá Egerben.

1960-tól hittant, valamint magyar nyelvet és irodalmat tanított a kecskeméti, később a budapesti piarista gimnáziumban. 1965-től bibliai tárgyakat is oktatott a fővárosban a rend hittudományi főiskoláján, 2000-től pedig annak utódintézményében, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán.

1985 és 1995 között a piarista rend magyarországi tartományfőnöke volt. 1992-től évekig tanított a gödi, illetve 1994-től a váci piarista iskolákban, később a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán is. 1995-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának esztétika tanára, tanszékvezetője, majd emeritus professzora.

1993-1997 között tagja volt az Országos Köznevelési Tanácsnak, 1998-2003 között a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. igazgatóságának. 1995 óta elnöke a Pilinszky János Társaságnak, később Pilinszky János Irodalmi és Művészeti Társaságnak.

Számos írása jelent meg a Szentírásról, Janus Pannonius és Pilinszky János költészetéről, irodalomról, nevelési kérdésekről és más témákról, elsősorban a Vigilia és az Új Ember folyóirat hasábjain.

Összegyűjtött műveit az Új Ember Kiadó 1999 és 2001 között öt kötetben jelentette meg, ezek közül a Betű és lélek bibliamagyarázatokat tartalmazó könyv a harmadik kiadását érte meg.

2002-ben 70. születésnapjáról az Útjaidon című ünnepi kötettel emlékeztek meg. Tótfalusy (Tótfalusi) István álnéven verseket is írt. 2007-ben jelent meg Ha valaki beszél... című interjú- és verseskötete. Rendszeresen tart pedagógiai, irodalmi és bibliai tárgyú előadásokat a budapesti piarista kápolnában és szerte az országban.

Tevékenységét 1992-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal állami kitüntetéssel ismerték el. 2001-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki példaértékű teológusi tevékenységéért, filozófiai mélységű műveiért, pedagógusi és lelkipásztori működéséért, továbbá a katolikus oktatás újjászervezésében vállalt szerepéért, a piarista rend szellemének és hagyományainak megmaradásáért és megerősítéséért vállalt fáradhatatlan munkálkodásáért.

Számos egyéb kitüntetésben részesült, 1999-ben Eötvös József-díjban, 2000-ben Trefort Ágoston-díjban, 2001-ben Magyar Örökség Díjban, 2003-ban Prima-díjban a magyar oktatás és köznevelés kategóriában, 2005-ben Fraknói Vilmos-, 2007-ben Stephanus-díjban.

Öten vehették át a kitüntetést

A magyar kultúra és tudomány öt kiemelkedő képviselője, Bor Zsolt fizikus, akadémikus, Jelenits István piarista szerzetes, tanár, Kocsis Zoltán zongoraművész, karmester, Marton Éva operaénekes és Vizi E. Szilveszter orvos, agykutató, akadémikus vehette át a Corvin-láncot Áder János köztársasági elnöktől, Orbán Viktor miniszterelnöktől és Kövér Lászlótól, az Országgyűlés elnökétől szerdán Budapesten.

Áder János köztársasági elnök beszédében hangoztatta, hogy a Corvin-lánccal a magyar nemzet fejezi ki tiszteletét. "Önök nemzetünk azon kiválóságai, akik évtizedek munkájával szolgáltak rá a Corvin-lánc elismerésre" - emelte ki az államfő.

Mint fogalmazott, a megértés vágya végigkíséri életünket, "ez sarkall bennünket mindig új és új teljesítményekre". Áder János Arisztotelészt idézve rámutatott arra, hogy a kitüntetetteket a megismerés vágya és a kétkedés képessége vezette el ahhoz, hogy kiemelkedőt alkossanak a tudomány, a hitélet vagy a kultúra területén.

A köztársasági elnök arról is beszélt, hogy a magyarság egyik legfontosabb történelmi élménye a "folyamatos újrakezdés kényszere, a kontinuitás hiánya". Egyetlen dolog biztosította a folytonosságot, a kultúra állandósága, "nyelvünk, művészetünk, tudományunk, hitéletünk, kulturális emlékezetünk kontinuitása" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a magyarság ezekből meríthet erőt jelenünk és a jövő megértéséhez, formálásához.

Áder János rámutatott arra, hogy az öt kitüntetett munkássága "minden magyarnak rangot, értéket" szerzett. Mátyás királyt idézve kiemelte: a haza szolgálata egyben Isten szolgálata is.

"Hiszem, hogy mindaz, amit önök a nyelv megértéséért, a lézerfizika megértéséért, az agy működésének megértéséért vagy épp a hitben és az irodalomban való eligazodásért tettek, nem más, mint az ember, a haza és az Isten szolgálata" - hangoztatta.

"Munkájukra, sikereikre, hitükre a jövőben is szükségünk van, számítunk önökre. Ezt fejezi ki a Corvin-lánc, amelyet átadni megtiszteltetést jelent számunkra" - fogalmazott a köztársasági elnök.
A díjátadót követően tíz évnyi szünet után újra megkezdte munkáját a Corvin-lánc Testület.

A grémium tagja a most kitüntetettek mellett Kallós Zoltán néprajzkutató, Lámfalussy Sándor közgazdász, Lovász László matematikus, John Lukacs történész, Nemeskürty István irodalomtörténész, Oláh György Nobel-díjas kémikus, Szokolay Sándor zeneszerző és Zsigmond Vilmos operatőr.

Az 1930-ban Horthy Miklós kormányzó által alapított Corvin-lánc díjat az első Orbán-kormány idején honosították újra, a 2002-es kormányváltás után azonban nem adták át.