"A szent király koponyacsont-töredékét őrző, legjelesebb egyházi kincseink között számon tartott ereklyéjével, valamint tiszteletének szakrális és világi kulturális hagyományainak ápolásával elválaszthatatlanul kötődik Győrhöz" - emlékeztet az ezzel kapcsolatos határozat.

A dokumentum szerint Lebó Ferenc két méter magas fehér mészkő talapzaton álló, két és fél méteres bronzszobrát az idén díszpolgári címmel jutalmazott Gasztonyi László helyi vállalkozó családja és cége rendelte meg; "a tervezett szobor Szent Lászlót, a szakrális uralkodót ábrázolja, kezében hatalmi jelképként jogart formázó bárddal".

A tájékoztatás szerint a szobor felavatását és felszentelését a Győri Püspökség a június 27-iki Szent László-ünnepségek keretében tervezi, amelyet követően az adományozó az alkotást térítésmentesen Győr önkormányzatának tulajdonába szeretné adni.

Az 1077 és 1095 között uralkodott I. László - akit halála után alig egy évszázaddal, 1192-ben avattak szentté - az ország belső rendjét megszilárdította, szigorú törvényeket hozott. Feljegyezték bátorságát, harciasságát és erős keresztény hitét. Utóbbi egyik következménye, hogy uralkodása idején emelték a szentek sorába I. István király fiát, Imre herceget, valamint Gellért püspököt.

A Szent László-szobrot a városnak felajánló Gasztonyi László az MTI-vel azt közölte a napokban: várhatóan jövőre avathatják fel azt az Apor Vilmos-szobrot, amelyet a püspökségnek ajánlott fel.