art&design
2012. 05. 24.
Örmény kultúra Veszprémben
Az örmény múltat, kultúrát, hagyományokat bemutató kiállítás nyílt a veszprémi Laczkó Dezső múzeumban csütörtökön Mitikus Örményország címmel.
Fodorné Jobbágy Éva, a veszprémi örmény kisebbségi önkormányzat alelnöke bevezetőjében elmondta: az örmény a világ egyik legősibb népe, hatalmas kulturális örökséggel, melyet az örmények a világban való szétszóródásuk ellenére megőriznek.
Így tett a helyi kisebbségi önkormányzat is, amikor felkutatta kultúrájának szellemi hagyatékát, tárgyi emlékeit, s a gazdag kiállítási anyagot bemutatják "a királynék városában", Veszprémben.
Limbacher Gábor, a Laczkó Dezső Veszprém Megyei Múzeum igazgatója köszöntőjében Szent Istvánt idézte, aki szerint az egy nyelvű nemzet gyenge; szólt az örmények vándorlásáról, találkozásaikról a magyarokkal, a két nép történelmében fellelhető párhuzamokról, majd visszatért az alapgondolathoz, amely szerint a sokszínűség erő.
A Veszprém megyei múzeum ennek jegyében gyümölcsöző kapcsolatot ápol a különböző nemzetiségek képviselőivel, s bemutatja kultúrájukat, hagyományaikat - hangsúlyozta az igazgató.
Márfi Gyula veszprémi érsek a múlt tiszteletének fontosságát emelte ki. Annak az országnak van jövője, mely múltját tiszteli - állapította meg, hozzátéve, hogy ma divat elfelejteni a múltat.
Az örmény kiállítás a haza szeretetét árasztja - hangsúlyozta, felhívva a figyelmet a kozmopolita globalizmus veszélyére. Aki úgy gondolkodik, hogy ott kell élnie, ahol kevesebb munkával több pénzt keres, annak nincs hazája - fogalmazott.
Márfi Gyula kiemelte az örmény tárgyakban rejlő szakralitást is. Mint mondta, azokon a munkákon is érezhető ez, amelyeknek témája nem közvetlenül szakrális.
Avanesian Alex, az országos örmény kisebbségi önkormányzat alelnöke arról beszélt, hogy az örmények sok helyütt élnek a világban, de mindenhol igyekeznek megőrizni identitásukat; az országos önkormányzat küldetésének tekinti ezt a kultúrát minél több helyen bemutatni.
Az idén Jereván a könyv nemzetközi fővárosa, a kiállítás részben ennek kapcsán született, így ősi örmény kéziratokat, könyveket, imakönyveket mutat be, tablókon vezet végig az örmény könyvnyomtatás történetén.
A tárlaton láthatóak a Jereváni Történelmi Múzeum tulajdonában levő, a Kr. e. 11-10. századból származó - bronzkori - ékszerek, szobrocskák, valamint Ashot Baghdasariyan, nemzetközileg elismert örmény szobrászművész kisplasztikái is.
Az elmúlt években született szobrok mind az állhatatos lelkületű embert magasztalják, aki emellett egész fizikai megjelenésében a törékenységet hordozza magában.
Örményország 13 ősi fővárosa címmel tablókon mutatják be, hogyan kellett a történelem viharai közepette, politikai vagy egyéb okokból más és más városba vinni a gazdasági, politikai irányítást.
A kiállítás szemléltető képeken mutatja be a 13 fővárost és az akkori környezetet.
Az örmény könyvkiadást, népviseletet, történelmet bemutató tárlatot július 2-ig lehet megtekinteni.
Így tett a helyi kisebbségi önkormányzat is, amikor felkutatta kultúrájának szellemi hagyatékát, tárgyi emlékeit, s a gazdag kiállítási anyagot bemutatják "a királynék városában", Veszprémben.
Limbacher Gábor, a Laczkó Dezső Veszprém Megyei Múzeum igazgatója köszöntőjében Szent Istvánt idézte, aki szerint az egy nyelvű nemzet gyenge; szólt az örmények vándorlásáról, találkozásaikról a magyarokkal, a két nép történelmében fellelhető párhuzamokról, majd visszatért az alapgondolathoz, amely szerint a sokszínűség erő.
A Veszprém megyei múzeum ennek jegyében gyümölcsöző kapcsolatot ápol a különböző nemzetiségek képviselőivel, s bemutatja kultúrájukat, hagyományaikat - hangsúlyozta az igazgató.
Márfi Gyula veszprémi érsek a múlt tiszteletének fontosságát emelte ki. Annak az országnak van jövője, mely múltját tiszteli - állapította meg, hozzátéve, hogy ma divat elfelejteni a múltat.
Az örmény kiállítás a haza szeretetét árasztja - hangsúlyozta, felhívva a figyelmet a kozmopolita globalizmus veszélyére. Aki úgy gondolkodik, hogy ott kell élnie, ahol kevesebb munkával több pénzt keres, annak nincs hazája - fogalmazott.
Márfi Gyula kiemelte az örmény tárgyakban rejlő szakralitást is. Mint mondta, azokon a munkákon is érezhető ez, amelyeknek témája nem közvetlenül szakrális.
Avanesian Alex, az országos örmény kisebbségi önkormányzat alelnöke arról beszélt, hogy az örmények sok helyütt élnek a világban, de mindenhol igyekeznek megőrizni identitásukat; az országos önkormányzat küldetésének tekinti ezt a kultúrát minél több helyen bemutatni.
Az idén Jereván a könyv nemzetközi fővárosa, a kiállítás részben ennek kapcsán született, így ősi örmény kéziratokat, könyveket, imakönyveket mutat be, tablókon vezet végig az örmény könyvnyomtatás történetén.
A tárlaton láthatóak a Jereváni Történelmi Múzeum tulajdonában levő, a Kr. e. 11-10. századból származó - bronzkori - ékszerek, szobrocskák, valamint Ashot Baghdasariyan, nemzetközileg elismert örmény szobrászművész kisplasztikái is.
Az elmúlt években született szobrok mind az állhatatos lelkületű embert magasztalják, aki emellett egész fizikai megjelenésében a törékenységet hordozza magában.
Örményország 13 ősi fővárosa címmel tablókon mutatják be, hogyan kellett a történelem viharai közepette, politikai vagy egyéb okokból más és más városba vinni a gazdasági, politikai irányítást.
A kiállítás szemléltető képeken mutatja be a 13 fővárost és az akkori környezetet.
Az örmény könyvkiadást, népviseletet, történelmet bemutató tárlatot július 2-ig lehet megtekinteni.
További írások a rovatból
Gondolatok Metzing Eszter The skin sees when the eyes touch című kiállításáról, Inda Galéria / Budapest
Más művészeti ágakról
A MáSzínház KÖT-EL-ÉK – „Okos lány, túlteszi magát rajta!” előadásáról
[ESCAPE] – A Donkihóte-projekt az Örkény István Színház és a Városmajori Szabadtéri Színpad közös produkciójában